Sopronnak, ennek az évezredes múltú településnek, a múzeum alapítását megelőzően, már évszázados kapcsolatai voltak a bányászattal. A történeti Magyarországon először Sopron Szabad Királyi Város erdejében, a később Brennbergbányának nevezett területen kezdték meg a véletlenül fellelt széntelepek ipari célokat szolgáló művelését, 1753-ban. Az 1795-től egyre jelentősebb méreteket öltő bányászkodás folyamatos fejlesztése nyomán a 19. század utolsó évtizedeire Brennberg az ország legjelentősebb és legkorszerűbb szénbányájává vált.

Állandó kiállítások

A bányaművelés története a Kárpát-medencében

Szénbányászat a 20. század közepén (makett)

A 20. század második felének szénbányászatára jellemző gépesített, tömegtermelő munkahelyet mutat a frontfejtéses, (várpalotai magyar hidraulikus pajzzsal (VOB-HP-108.) biztosított, marótárcsás német jövesztőgéppel és folyamatos szállítóberendezéssel (kaparó) felszerelt bányarekonstrukció. A hidraulikus pajzs-biztosítás magyar találmány. A gépesített frontfejtés a széntermelés gazdaságos formája

Mitől működik?

Interaktív kiállítás az energiahasználat történetéről

Múzeumi kínálatunkból: Digitális érmetár, digitális állománykatalógus, mellyel virtuálisan "megnyitottuk" raktárainkat, valamint interaktív vezetés az energiahasznosítás történetéről modellek segítségével.

Ásványok és kőzetek. Bányakincsek a Kárpát-medencéből

Kalcit, Kvarc, Pirit (Kapnikbánya, ma: Cavnic - Románia)

A Kárpát-medencében az első széntelepet 1735-ben a Sopronhoz tartozó Brennbergen nyitották. A kiállítóterem főfalán látható falfestmény emléket állít a bányanyitásnak, s a magyar bányászat másik két kiemelkedő eseményének.

A bányászati tudományok fejlődése

Auraria Romano-Dacica: Kölesi Sámuel, 1717, Nagyszeben

A korabeli bányászati szakismeretek összefoglalásaként 1714-ben, Lipcsében kiadták Nikolaus Voigteln: Geometria Subterronea című művét, amely később tananyag volt a selmeci Akadémián. Hasonló célt szolgált az Akadémia első bányaművelés tanárának a könyve (Delius: Bányaművelés, Bécs 1773.) is. Az első magyar nyelven megjelent ásványtani ismereteket, Benkő Ferenc: Köveknek és érceknek külső megismertető jegyeiről (Bécs, 1786) című könyve képviselte.

további kiállítások