Eseménynaptár
2025. november
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
2025.11.30. - 2025.11.30.
Ópusztaszer
2025.11.29. - 2025.11.29.
Veszprém
2025.11.29. - 2025.11.29.
Kecskemét
2025.11.29. - 2025.11.29.
Kecskemét
2025.11.27. - 2025.11.27.
Kecskemét
2025.11.27. - 2026.05.30.
Pécs
2025.11.26. - 2025.11.26.
Budapest
2025.11.18. - 2025.11.18.
Budapest
2025.11.16. - 2026.02.22.
Veszprém
2025.11.15. - 2026.03.29.
Budapest
2025.11.14. - 2026.02.28.
Budapest
2025.11.14. - 2025.11.16.
Eger
2025.11.14. - 2026.02.28.
Dunaújváros
2025.11.14. - 2026.02.28.
Dunaújváros
2025.07.30. - 2025.10.05.
Szeged
2025.07.23. - 2025.09.30.
Sepsiszentgyörgy
2025.07.16. - 2025.09.30.
Budapest
2025.07.16. - 2025.09.30.
Budapest
Központi Bányászati Múzeum - Sopron
Központi Bányászati Múzeum
Cím: 9400, Sopron Templom utca 2.
Telefonszám: (99) 312-667, (99) 338-902
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-V 10-18
XI.1-IV.1.: K-V 10-16
Sopronnak, ennek az évezredes múltú településnek, a múzeum alapítását megelőzően, már évszázados kapcsolatai voltak a bányászattal. A történeti Magyarországon először Sopron Szabad Királyi Város erdejében, a később Brennbergbányának nevezett területen kezdték meg a véletlenül fellelt széntelepek ipari célokat szolgáló művelését, 1753-ban. Az 1795-től egyre jelentősebb méreteket öltő bányászkodás folyamatos fejlesztése nyomán a 19. század utolsó évtizedeire Brennberg az ország legjelentősebb és legkorszerűbb szénbányájává vált. tovább
Állandó kiállítások
Bányahegy. Körmöcbánya, 1750
Belépve a terembe külön posztamensen csodálható meg az 1750-es években ismeretlen ötvös által Körmöcbányán készített "Bányahegy", mely 30 féle ásványból készült, alakjait pedig ezüstből formálták. Az ötvösművészeti remek a korabeli bányászat technikáit és módszereit tudományos pontossággal mutatja be. tovább
Auraria Romano-Dacica: Kölesi Sámuel, 1717, Nagyszeben
A korabeli bányászati szakismeretek összefoglalásaként 1714-ben, Lipcsében kiadták Nikolaus Voigteln: Geometria Subterronea című művét, amely később tananyag volt a selmeci Akadémián. Hasonló célt szolgált az Akadémia első bányaművelés tanárának a könyve (Delius: Bányaművelés, Bécs 1773.) is. Az első magyar nyelven megjelent ásványtani ismereteket, Benkő Ferenc: Köveknek és érceknek külső megismertető jegyeiről (Bécs, 1786) című könyve képviselte. tovább
Bányavárosi szövetségek a középkorban
Az alsó-magyarországi bányavárosok szövetsége 1380-tól működött, a felső-magyarországi bányavárosoké 1487. decemberétől. Gazdálkodásuk egyik jellegzetessége a bányapénz volt, amely egy-egy bányaváros olyan fizetőeszköze volt, amelyet csak ott fogadtak el. tovább
A Főiskola épülete 1919-ig Selmecbányán volt.
III. Károly rendeletére 1735-ben Mikoviny Sámuel vezetésével bányatisztképző iskola kezdett működni Selmecbányán. A tanulmányi idő két esztendő volt. Az iskolát 1762-ben Mária Terézia főiskolai rangra emelte, létrehozva a bánya- és kohómérnöki szaktudást adó Bányászati Akadémiát Selmecbányán. tovább