Eseménynaptár
2026. szeptember
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
2026.09.18. - 2026.09.18.
Ópusztaszer
2026.09.18. - 2027.01.17.
Budapest
2026.09.18. - 2026.10.31.
Szeged
2026.09.17. - 2026.09.17.
Budapest
2026.09.16. - 2026.09.22.
Fülek
2026.09.16. - 2026.11.22.
Budapest
2026.09.13. - 2026.09.13.
Budapest
2026.09.11. - 2026.09.12.
Pécs
2026.09.06. - 2026.09.06.
Ópusztaszer
2026.09.05. - 2026.09.05.
Tatabánya
2026.09.05. - 2026.09.05.
Kecskemét
2026.09.04. - 2026.11.15.
Székesfehérvár
2026.09.01. - 2026.09.25.
Sepsiszentgyörgy
2026.08.25. - 2026.09.09.
Debrecen
2026.08.20. - 2026.09.20.
Herend
2026.08.08. - 2026.10.11.
Veszprém
2026.07.23. - 2026.09.19.
Budapest
2026.07.22. - 2026.09.20.
Sepsiszentgyörgy
Központi Bányászati Múzeum - Sopron
Központi Bányászati Múzeum
Cím: 9400, Sopron Templom utca 2.
Telefonszám: (99) 312-667, (99) 338-902
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-V 10-18
XI.1-IV.1.: K-V 10-16
Sopronnak, ennek az évezredes múltú településnek, a múzeum alapítását megelőzően, már évszázados kapcsolatai voltak a bányászattal. A történeti Magyarországon először Sopron Szabad Királyi Város erdejében, a később Brennbergbányának nevezett területen kezdték meg a véletlenül fellelt széntelepek ipari célokat szolgáló művelését, 1753-ban. Az 1795-től egyre jelentősebb méreteket öltő bányászkodás folyamatos fejlesztése nyomán a 19. század utolsó évtizedeire Brennberg az ország legjelentősebb és legkorszerűbb szénbányájává vált. tovább
Állandó kiállítások
Bányavárosi szövetségek a középkorban
Az alsó-magyarországi bányavárosok szövetsége 1380-tól működött, a felső-magyarországi bányavárosoké 1487. decemberétől. Gazdálkodásuk egyik jellegzetessége a bányapénz volt, amely egy-egy bányaváros olyan fizetőeszköze volt, amelyet csak ott fogadtak el. tovább
Múzeumi mozi
A videókivetítős rendszerben működő múzeumi mozi az elmúlt 50 év bányászati témájú híradó, oktató, balesetvédelmi és szakmai filmterméséből mutat állandóan változó tartalmú válogatást. tovább
Auraria Romano-Dacica: Kölesi Sámuel, 1717, Nagyszeben
A korabeli bányászati szakismeretek összefoglalásaként 1714-ben, Lipcsében kiadták Nikolaus Voigteln: Geometria Subterronea című művét, amely később tananyag volt a selmeci Akadémián. Hasonló célt szolgált az Akadémia első bányaművelés tanárának a könyve (Delius: Bányaművelés, Bécs 1773.) is. Az első magyar nyelven megjelent ásványtani ismereteket, Benkő Ferenc: Köveknek és érceknek külső megismertető jegyeiről (Bécs, 1786) című könyve képviselte. tovább