Eseménynaptár
2026. október
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2026.10.08. - 2027.03.21.
Budapest
2026.10.08. - 2026.11.25.
Szombathely
2026.10.03. - 2026.10.03.
Budapest
2026.10.01. - 2026.10.01.
Dunaújváros
2026.10.01. - 2027.08.29.
Budapest
2026.09.30. - 2026.09.30.
Szombathely
2026.09.30. - 2026.10.31.
Érd
2026.09.26. - 2026.09.26.
Érd
2026.09.24. - 2026.09.24.
Veszprém
2026.09.23. - 2026.09.23.
Kaposvár
2026.09.18. - 2026.09.18.
Ópusztaszer
2026.09.18. - 2026.10.31.
Szeged
2026.09.18. - 2027.01.17.
Budapest
2026.09.17. - 2026.09.17.
Budapest
2026.09.16. - 2026.11.22.
Budapest
2026.09.04. - 2026.11.15.
Székesfehérvár
2026.09.01. - 2026.09.25.
Sepsiszentgyörgy
2026.08.25. - 2026.09.09.
Debrecen
2026.08.20. - 2026.09.20.
Herend
Központi Bányászati Múzeum - Sopron
Központi Bányászati Múzeum
Cím: 9400, Sopron Templom utca 2.
Telefonszám: (99) 312-667, (99) 338-902
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-V 10-18
XI.1-IV.1.: K-V 10-16
Sopronnak, ennek az évezredes múltú településnek, a múzeum alapítását megelőzően, már évszázados kapcsolatai voltak a bányászattal. A történeti Magyarországon először Sopron Szabad Királyi Város erdejében, a később Brennbergbányának nevezett területen kezdték meg a véletlenül fellelt széntelepek ipari célokat szolgáló művelését, 1753-ban. Az 1795-től egyre jelentősebb méreteket öltő bányászkodás folyamatos fejlesztése nyomán a 19. század utolsó évtizedeire Brennberg az ország legjelentősebb és legkorszerűbb szénbányájává vált. tovább
Állandó kiállítások
A Főiskola épülete 1919-ig Selmecbányán volt.
III. Károly rendeletére 1735-ben Mikoviny Sámuel vezetésével bányatisztképző iskola kezdett működni Selmecbányán. A tanulmányi idő két esztendő volt. Az iskolát 1762-ben Mária Terézia főiskolai rangra emelte, létrehozva a bánya- és kohómérnöki szaktudást adó Bányászati Akadémiát Selmecbányán. tovább
Tűzgép (modell, M=1:10)
A bányagépesítés fejlődését modellek szemléltetik a kiállításon. Az emberi erő koncentrálását eredményezte a 15. századtól alkalmazott taposókerék. Tulajdonképpen egy végtelenített létráról van szó, melyen felfelé mászva a vitlások saját súlyukkal húzták fel a termelvényt az aknából. tovább
Auraria Romano-Dacica: Kölesi Sámuel, 1717, Nagyszeben
A korabeli bányászati szakismeretek összefoglalásaként 1714-ben, Lipcsében kiadták Nikolaus Voigteln: Geometria Subterronea című művét, amely később tananyag volt a selmeci Akadémián. Hasonló célt szolgált az Akadémia első bányaművelés tanárának a könyve (Delius: Bányaművelés, Bécs 1773.) is. Az első magyar nyelven megjelent ásványtani ismereteket, Benkő Ferenc: Köveknek és érceknek külső megismertető jegyeiről (Bécs, 1786) című könyve képviselte. tovább