Eseménynaptár
2018. február
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
1
2
3
4
2018.02.21. - 2018.02.21.
Győr
2018.02.21. - 2018.02.21.
Budapest
2018.02.20. - 2018.02.20.
Veszprém
2018.02.20. - 2018.02.20.
Székesfehérvár
2018.02.20. - 2018.03.04.
Fehérvárcsurgó
2018.02.17. - 2018.02.17.
Budapest
2018.02.17. - 2018.02.17.
Tatabánya
2018.02.17. - 2018.02.17.
Budapest
2018.02.17. - 2018.02.17.
Veszprém
2018.02.17. - 2018.02.17.
Budapest
2018.02.17. - 2018.05.27.
Budapest
2018.02.16. - 2018.04.29.
Veszprém
2018.02.16. - 2018.03.16.
Budapest
2018.02.16. - 2018.03.18.
Budapest
2018.02.16. - 2018.03.14.
Budapest
2018.02.16. - 2018.03.14.
Kecskemét
2018.02.15. - 2018.03.15.
Budapest
2018.02.06. - 2018.11.01.
Budapest
Központi Bányászati Múzeum - Sopron
Központi Bányászati Múzeum
Cím: 9400, Sopron Templom utca 2.
Telefonszám: (99) 312-667, (99) 338-902
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-V 10-18
XI.1-IV.1.: K-V 10-16
Sopronnak, ennek az évezredes múltú településnek, a múzeum alapítását megelőzően, már évszázados kapcsolatai voltak a bányászattal. A történeti Magyarországon először Sopron Szabad Királyi Város erdejében, a később Brennbergbányának nevezett területen kezdték meg a véletlenül fellelt széntelepek ipari célokat szolgáló művelését, 1753-ban. Az 1795-től egyre jelentősebb méreteket öltő bányászkodás folyamatos fejlesztése nyomán a 19. század utolsó évtizedeire Brennberg az ország legjelentősebb és legkorszerűbb szénbányájává vált. tovább
Állandó kiállítások
Kalcit, Kvarc, Pirit (Kapnikbánya, ma: Cavnic - Románia)
A Kárpát-medencében az első széntelepet 1735-ben a Sopronhoz tartozó Brennbergen nyitották. A kiállítóterem főfalán látható falfestmény emléket állít a bányanyitásnak, s a magyar bányászat másik két kiemelkedő eseményének. tovább
Múzeumi mozi
A videókivetítős rendszerben működő múzeumi mozi az elmúlt 50 év bányászati témájú híradó, oktató, balesetvédelmi és szakmai filmterméséből mutat állandóan változó tartalmú válogatást. tovább
Auraria Romano-Dacica: Kölesi Sámuel, 1717, Nagyszeben
A korabeli bányászati szakismeretek összefoglalásaként 1714-ben, Lipcsében kiadták Nikolaus Voigteln: Geometria Subterronea című művét, amely később tananyag volt a selmeci Akadémián. Hasonló célt szolgált az Akadémia első bányaművelés tanárának a könyve (Delius: Bányaművelés, Bécs 1773.) is. Az első magyar nyelven megjelent ásványtani ismereteket, Benkő Ferenc: Köveknek és érceknek külső megismertető jegyeiről (Bécs, 1786) című könyve képviselte. tovább
A Főiskola épülete 1919-ig Selmecbányán volt.
III. Károly rendeletére 1735-ben Mikoviny Sámuel vezetésével bányatisztképző iskola kezdett működni Selmecbányán. A tanulmányi idő két esztendő volt. Az iskolát 1762-ben Mária Terézia főiskolai rangra emelte, létrehozva a bánya- és kohómérnöki szaktudást adó Bányászati Akadémiát Selmecbányán. tovább