Eseménynaptár
2022. július
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2022.07.06. - 2022.07.06.
Budapest
2022.07.05. - 2022.07.05.
Pécs
2022.07.04. - 2022.07.08.
Pécs
2022.07.04. - 2022.07.08.
Paks
2022.07.04. - 2022.07.08.
Pécs
2022.07.03. - 2022.07.07.
Révfülöp
2022.07.01. - 2022.10.02.
Zalaegerszeg
2022.06.30. - 2022.06.30.
Budapest
2022.06.30. - 2022.07.01.
Budapest
2022.06.30. - 2022.10.16.
Budapest
2022.06.30. - 2022.07.31.
Balassagyarmat
2022.06.25. - 2022.07.27.
Gyula
2022.06.25. - 2022.12.31.
Szeged
2022.06.25. - 2022.08.31.
Szeged
2022.06.25. - 2022.07.24.
Budapest
2022.06.22. - 2022.10.02.
Pécs
2022.06.21. - 2022.08.19.
Budapest
2022.06.19. - 2023.02.26.
Budapest
Központi Bányászati Múzeum - Sopron
Központi Bányászati Múzeum
Cím: 9400, Sopron Templom utca 2.
Telefonszám: (99) 312-667, (99) 338-902
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-V 10-18
XI.1-IV.1.: K-V 10-16
Sopronnak, ennek az évezredes múltú településnek, a múzeum alapítását megelőzően, már évszázados kapcsolatai voltak a bányászattal. A történeti Magyarországon először Sopron Szabad Királyi Város erdejében, a később Brennbergbányának nevezett területen kezdték meg a véletlenül fellelt széntelepek ipari célokat szolgáló művelését, 1753-ban. Az 1795-től egyre jelentősebb méreteket öltő bányászkodás folyamatos fejlesztése nyomán a 19. század utolsó évtizedeire Brennberg az ország legjelentősebb és legkorszerűbb szénbányájává vált. tovább
Állandó kiállítások
Bányahegy. Körmöcbánya, 1750
Belépve a terembe külön posztamensen csodálható meg az 1750-es években ismeretlen ötvös által Körmöcbányán készített "Bányahegy", mely 30 féle ásványból készült, alakjait pedig ezüstből formálták. Az ötvösművészeti remek a korabeli bányászat technikáit és módszereit tudományos pontossággal mutatja be. tovább
Tűzgép (modell, M=1:10)
A bányagépesítés fejlődését modellek szemléltetik a kiállításon. Az emberi erő koncentrálását eredményezte a 15. századtól alkalmazott taposókerék. Tulajdonképpen egy végtelenített létráról van szó, melyen felfelé mászva a vitlások saját súlyukkal húzták fel a termelvényt az aknából. tovább
Bányavárosi szövetségek a középkorban
Az alsó-magyarországi bányavárosok szövetsége 1380-tól működött, a felső-magyarországi bányavárosoké 1487. decemberétől. Gazdálkodásuk egyik jellegzetessége a bányapénz volt, amely egy-egy bányaváros olyan fizetőeszköze volt, amelyet csak ott fogadtak el. tovább