Eseménynaptár
2022. december
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2022.11.30. - 2022.11.30.
Hódmezővásárhely
2022.11.26. - 2022.11.26.
Debrecen
2022.11.26. - 2023.03.26.
Tatabánya
2022.11.26. - 2022.12.18.
Kecskemét
2022.11.24. - 2023.01.10.
Sepsiszentgyörgy
2022.11.24. - 2023.01.15.
Budapest
2022.11.23. - 2022.11.23.
Budapest
2022.11.21. - 2022.11.25.
Paks
2022.11.19. - 2023.06.04.
Kecskemét
2022.11.18. - 2023.03.05.
Kecskemét
2022.11.16. - 2023.05.26.
Budapest
2022.11.15. - 2022.12.15.
Budapest
2022.11.13. - 2022.11.13.
Budapest
2022.11.13. - 2022.11.13.
Gödöllő
2022.11.13. - 2022.11.13.
Budapest
2022.11.13. - 2022.11.13.
Budapest
2022.11.13. - 2022.11.13.
Gödöllő
2022.11.13. - 2022.11.13.
Budapest
2022.11.12. - 2022.12.12.
Debrecen
2022.11.11. - 2023.01.31.
Pécs
Központi Bányászati Múzeum - Sopron
Központi Bányászati Múzeum
Cím: 9400, Sopron Templom utca 2.
Telefonszám: (99) 312-667, (99) 338-902
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-V 10-18
XI.1-IV.1.: K-V 10-16
Sopronnak, ennek az évezredes múltú településnek, a múzeum alapítását megelőzően, már évszázados kapcsolatai voltak a bányászattal. A történeti Magyarországon először Sopron Szabad Királyi Város erdejében, a később Brennbergbányának nevezett területen kezdték meg a véletlenül fellelt széntelepek ipari célokat szolgáló művelését, 1753-ban. Az 1795-től egyre jelentősebb méreteket öltő bányászkodás folyamatos fejlesztése nyomán a 19. század utolsó évtizedeire Brennberg az ország legjelentősebb és legkorszerűbb szénbányájává vált. tovább
Állandó kiállítások
Kalcit, Kvarc, Pirit (Kapnikbánya, ma: Cavnic - Románia)
A Kárpát-medencében az első széntelepet 1735-ben a Sopronhoz tartozó Brennbergen nyitották. A kiállítóterem főfalán látható falfestmény emléket állít a bányanyitásnak, s a magyar bányászat másik két kiemelkedő eseményének. tovább
Bányahegy. Körmöcbánya, 1750
Belépve a terembe külön posztamensen csodálható meg az 1750-es években ismeretlen ötvös által Körmöcbányán készített "Bányahegy", mely 30 féle ásványból készült, alakjait pedig ezüstből formálták. Az ötvösművészeti remek a korabeli bányászat technikáit és módszereit tudományos pontossággal mutatja be. tovább
Auraria Romano-Dacica: Kölesi Sámuel, 1717, Nagyszeben
A korabeli bányászati szakismeretek összefoglalásaként 1714-ben, Lipcsében kiadták Nikolaus Voigteln: Geometria Subterronea című művét, amely később tananyag volt a selmeci Akadémián. Hasonló célt szolgált az Akadémia első bányaművelés tanárának a könyve (Delius: Bányaművelés, Bécs 1773.) is. Az első magyar nyelven megjelent ásványtani ismereteket, Benkő Ferenc: Köveknek és érceknek külső megismertető jegyeiről (Bécs, 1786) című könyve képviselte. tovább