Eseménynaptár
2020. augusztus
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
2020.08.15. - 2020.08.15.
Gyula
2020.08.15. - 2020.08.15.
Veszprém
2020.08.15. - 2020.08.15.
Gyula
2020.08.15. - 2020.08.15.
Kecskemét
2020.08.14. - 2020.08.14.
Gyula
2020.08.14. - 2020.08.14.
Kápolnásnyék
2020.08.14. - 2020.08.14.
Budapest
2020.08.13. - 2020.08.16.
Fülek
2020.08.12. - 2020.08.12.
Budapest
2020.08.12. - 2020.09.12.
Sepsiszentgyörgy
2020.08.11. - 2020.08.11.
Tatabánya
2020.08.04. - 2020.10.25.
Budapest
2020.07.31. - 2020.10.18.
Budapest
2020.07.29. - 2020.10.25.
Budapest
2020.07.24. - 2020.10.30.
Baja - Szentistván
2020.07.24. - 2020.10.31.
Székesfehérvár
2020.07.19. - 2020.08.19.
Debrecen
2020.07.17. - 2020.09.04.
Dunaújváros
2020.07.17. - 2020.08.17.
Kápolnásnyék
2020.07.16. - 2020.08.16.
Hatvan
Bátai Tájház - Báta
A tájház épülete
Cím: 7149, Báta Fő u. 86.
Telefonszám: (74) 490-558, (20) 576-4130
állandó kiállítás, népi lakáskultúra, népművészet, néprajz, római katolikus, történelem, Újkor, vallások, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
300 HUF
Belépő gyermekeknek
150 HUF
A Tájház állandó kiállításon mutatja be a Bátára jellemző XIX. századvégi portát: a lakóházat teljes berendezéssel, a falu lakóinak megélhetését biztosító földműveléshez, szőlőtermesztéshez, halászathoz szükséges munkaeszközöket, valamint a famegmunkáláshoz, kovácsoláshoz használt szerszámokat; továbbá a helyi népviseletet, a népi díszítőművészet különböző területeinek alkotásait: szőtteseket, hímzett főkötőket, varrott csipkével díszített alsószoknyákat, viaszos írott tojást.
Részlet a kiállításból
A tisztaszobában vetett ágy, kelengyés láda 1867-ből, szekrények 1872-ből, tükör, bölcső, asztal székek, valamint eredeti ünnepi népviseletbe öltöztetett bábuk: menyasszony vőlegény, vendéghívó fiú, anya gyermekével, és nagylány tekinthető meg. A "fojtott" konyhában fiókos szekrény ("sublót"), tükör, református és katolikus menyecske ünnepi viselete, illetve mátkatál látható.

A nyitott kéményes konyhában kemence, rakott tűzhely, fazekas deszka cserép- és vasedényekkel, valamint egy öregember - hétköznapi vászon viseletben - láthatók. A kamrában, mely egyben padlásfeljáró is, lisztes láda, véka, "toboz", "lugzó", mángorló, szúnyogháló, illetve kender feldolgozásához szükséges eszközök: törő, tiloló, gereben kerül bemutatásra.


Sárköz a magyar népművészeti hagyománykincs egyik leggazdagabb központja. A lakosság viszonylag jómódú volt, ezért pompás népviselet fejlődött ki, amely számos lehetőséget adott a díszes szőttesek, rojtkötések, csipkevarrások, hímzések kialakulására. A bátai népviseletben tükröződik, hogy a lakosság a többi sárközi településtől eltérően túlnyomórészt katolikus vallású.

A Tájház igen gazdag textil anyagot mutat be. A többi sárközi településhez hasonlóan itt is készült mütyürkehímzéssel parittyafőkötő, s télen szinte minden házban szőttek abroszt: rozmaringos, makkos, madaras, csillagos, kerekrózsás mintával, valamint vásznat, rongyszőnyeget is készítettek.

A sárközi települések közül csak Bátára jellemző díszítőművészeti ág a "pöndőkötés". A bátai pöndőkötés a tűvel varrott csipkék kategóriájába tartozik, a vászonszélek összeállításánál alkalmazták. Említést érdemel még a hálókötés, mellyel a halász szerszámok: háló, varsa, tapogató készültek.

A kiállított munkaeszközök között figyelemre méltó az 1851-ben készült faragott szőlőprés és az egyetlen fatörzsből kifaragott szőlőtaposó kád.