Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.23. - 2024.03.23.
Kaposvár
2024.03.23. - 2024.03.23.
Budapest
2024.03.23. - 2024.03.23.
Eger
2024.03.22. - 2024.03.22.
Budapest
2024.03.22. - 2024.03.22.
Szombathely
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
Bátai Tájház - Báta
A tájház épülete
Cím: 7149, Báta Fő u. 86.
Telefonszám: (74) 490-558, (20) 576-4130
Nyitva tartás: K 8-12, Cs, Szo 13-17
állandó kiállítás, népi lakáskultúra, népművészet, néprajz, római katolikus, történelem, Újkor, vallások, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
500 HUF
Belépő gyermekeknek
250 HUF
A Tájház állandó kiállításon mutatja be a Bátára jellemző XIX. századvégi portát: a lakóházat teljes berendezéssel, a falu lakóinak megélhetését biztosító földműveléshez, szőlőtermesztéshez, halászathoz szükséges munkaeszközöket, valamint a famegmunkáláshoz, kovácsoláshoz használt szerszámokat; továbbá a helyi népviseletet, a népi díszítőművészet különböző területeinek alkotásait: szőtteseket, hímzett főkötőket, varrott csipkével díszített alsószoknyákat, viaszos írott tojást.
Részlet a kiállításból
A tisztaszobában vetett ágy, kelengyés láda 1867-ből, szekrények 1872-ből, tükör, bölcső, asztal székek, valamint eredeti ünnepi népviseletbe öltöztetett bábuk: menyasszony vőlegény, vendéghívó fiú, anya gyermekével, és nagylány tekinthető meg. A "fojtott" konyhában fiókos szekrény ("sublót"), tükör, református és katolikus menyecske ünnepi viselete, illetve mátkatál látható.

A nyitott kéményes konyhában kemence, rakott tűzhely, fazekas deszka cserép- és vasedényekkel, valamint egy öregember - hétköznapi vászon viseletben - láthatók. A kamrában, mely egyben padlásfeljáró is, lisztes láda, véka, "toboz", "lugzó", mángorló, szúnyogháló, illetve kender feldolgozásához szükséges eszközök: törő, tiloló, gereben kerül bemutatásra.


Sárköz a magyar népművészeti hagyománykincs egyik leggazdagabb központja. A lakosság viszonylag jómódú volt, ezért pompás népviselet fejlődött ki, amely számos lehetőséget adott a díszes szőttesek, rojtkötések, csipkevarrások, hímzések kialakulására. A bátai népviseletben tükröződik, hogy a lakosság a többi sárközi településtől eltérően túlnyomórészt katolikus vallású.

A Tájház igen gazdag textil anyagot mutat be. A többi sárközi településhez hasonlóan itt is készült mütyürkehímzéssel parittyafőkötő, s télen szinte minden házban szőttek abroszt: rozmaringos, makkos, madaras, csillagos, kerekrózsás mintával, valamint vásznat, rongyszőnyeget is készítettek.

A sárközi települések közül csak Bátára jellemző díszítőművészeti ág a "pöndőkötés". A bátai pöndőkötés a tűvel varrott csipkék kategóriájába tartozik, a vászonszélek összeállításánál alkalmazták. Említést érdemel még a hálókötés, mellyel a halász szerszámok: háló, varsa, tapogató készültek.

A kiállított munkaeszközök között figyelemre méltó az 1851-ben készült faragott szőlőprés és az egyetlen fatörzsből kifaragott szőlőtaposó kád.