2021.04.02.
Szépművészeti Múzeum

A szigetvári hős dédunokája

2021.03.24.
Szépművészeti Múzeum

A vérszerződéstől Széchenyi Istvánig

2021.03.12.
Szépművészeti Múzeum

A rátermett erdélyi fejedelem

2021.02.24.
Szépművészeti Múzeum

Halála után készült róla a legtöbb arckép

2021.02.18.
Szépművészeti Múzeum

A jóképű Kossuth

2021.02.10.
Szépművészeti Múzeum

Az utazással együtt jöttek divatba a tájképek

2021.02.04.
Szépművészeti Múzeum

Ybltől Yblig avagy az alsóház költözködik

2021.01.28.
Szépművészeti Múzeum

Pest-Buda sorsát a szívén viselte

2021.01.25.
Szépművészeti Múzeum

Kossuth - a korabeli Broadway sztárja

2021.01.19.
Szépművészeti Múzeum

Villát vásárolt a Kárpáthy Zoltán honoráriumából

2021.01.13.
Szépművészeti Múzeum

A költő Czóbel

2021.01.13.
Szépművészeti Múzeum

Megjelent a MúzeumCafé legújabb száma

2021.01.06.
Szépművészeti Múzeum

Titkos temetés fáklyafénynél

Szépművészeti Múzeum - Budapest
Szépművészeti Múzeum
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
Szépművészeti Múzeum
hír, Korai újkor, Török hódoltság, történelem, Újkor
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Kemény János erdélyi fejedelem (1607-1662) pályafutását Bethlen Gábor udvarában kezdte, apródként. Öt fejedelmet szolgált Erdélyben, míg maga is az nem lett. Mindegyikőjük más készségét, jó tulajdonságát használta: Bethlen diplomáciai érzékét fedezte fel, a Rákócziak inkább katonai rátermettségére építettek. II. Rákóczi György fia nagykorúságáig rábízta a fejedelemséget.
Ismeretlen művész (17. század második fele): Kemény János, olajfestmény
1651-ben, a sikertelen lengyelországi hadjárat idején az erdélyi hadak főparancsnoka volt. A tatárok fogságába kerülvén írta meg Önéletírás-át, amely ma számunkra a korszak történetének egyik legérdekesebb dokumentuma. Hazatérése után Barcsay Ákos ellenfele, II. Rákóczi György híve volt, jóllehet a fogságból Barcsay országgyűlése váltotta ki. Nem akart a fejedelemségért folytatott harcban részt venni, felesége aranyosmedgyesi birtokára húzódott vissza. Inkább felelősségtudatból, mint hírnév-, vagy hatalomvágyból vállalta el 1661. január elsején Szászrégenben a fejedelemséget.

Bár esküjében a Portához való hűséget ígért, kezdettől fogva a császári udvar törökellenes terveihez kapcsolódott politikája. Nagyvárad török kézre kerülése után nyilvánvalóvá vált, hogy Erdély szembekerül a Portával, s Kemény János az országgyűléssel ki is mondatta ezt a szakítást, egyúttal a császár védelmét kérve. A Habsburg Birodalom és a Porta egyezkedése azonban egyedül hagyta, s Ali budai pasa Székelyföld elfoglalása után már a szász várakat ostromolta. Segesvár mellett: Nagyszőlösön a török elleni csatában halt meg Kemény János, rövid fejedelemségét befejezvén.

Arcképe 17. századi portréfestészetünk egyik legkiválóbb darabja. A beállítás könnyed, az arc jellemzése kiválóan sikerült; pontosan és hűen igyekszik a festő visszaadni a fejedelem vonásait. Az öltözék anyaga, díszítése bravúros technikával van megfestve, a fény-árnyék hatásokkal finoman modellálva. A háromnegyed alakos kompozíció az ősgaléria portrék hagyományos megoldását idézi, csakúgy, mint a semleges háttér a drapériával, az asztal a föveggel, valamint a bal sarok felirata. A ránk maradt magyar uralkodóábrázolások egyik legszínvonalasabb példája ez a festmény.
Basics Beatrix