A budapesti Iparművészeti Múzeum az isztambuli Török és Iszlám Művészeti Múzeum (Türk ve Islam Eserleri Müzesi) anyaga után a világ második leggazdagabb oszmán-török szőnyeggyűjteményét tudhatja magáénak. Míg az isztambuli anyag a 15–16. század eleji kora-oszmán darabokban gazdagabb, addig a budapesti gyűjtemény a 16–17. századi klasszikus oszmán-török szőnyegek legváltozatosabb kollekciójával büszkélkedhet.

Az Iparművészeti Múzeum közel 800 darabot számláló szőnyeggyűjteményének egynegyedét teszi ki a 15–19. századi oszmán-török anyag.

Magyarország és Erdély – speciális helyzetéből adódóan – egyedülállóan gazdag 16–17. századi oszmán-török szőnyegkollekcióval bír. A Magyar Királyság és Erdély területére − az Oszmán Birodalommal folytatott diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok révén − számos értékes keleti portéka, díszes lófelszerelés, drága kelme, fegyver és szőnyeg került. A hódoltság kori magyar nemesi kúriák házöltözeteinek gyakran említett darabjai voltak a török szőnyegek. A hozományjegyzékekben és hagyatéki leltárakban egy-két példánytól akár több száz darabig is előforduló szőnyegekkel nem a padlót borították, hanem a rendkívül értékes textileket – méretüktől és anyaguktól függően – asztalra terítették, falra akasztották, esküvőkor az ifjú pár lábai alá, temetéskor a ravatalra terítették, templomi ülőhelyet borítottak velük, de pompás szőnyegek díszítették az ünnepi vagy hadi sátrak belsejét is. A „portai" szőnyegek e „népszerűségének" köszönhetően maradt fenn Magyarországon és Erdélyben (ma Románia) a 16–17. században divatos török szőnyegtípusok számos változata.

Ez alkalommal az Iparművészeti Múzeum oszmán-török szőnyeggyűjteménye legszebb 15–17. századi darabjai láthatók, szőnyegtípusok szerinti csoportosításban. A tárlaton végigkövethető három évszázad török szőnyegeinek motívumváltozása és az egyes szőnyegcsoportok variációgazdagsága. Az egyik leglátványosabb szőnyegegyüttes az Erdélyben különösen kedvelt ún. „Erdélyi", valamint a hatoszlopos „Ladik típusú" imaszőnyegeké. Kiemelkedő jelentőségű darabja a tárlatnak a világon fennmaradt négy skorpió-mintás fehér szőnyeg egyike, mely a budapesti múzeum egyik büszkesége.

A kiállítás szenzációja a két legkorábbi, 15. századi szőnyegtöredék, az ún. Crivelli és Memling szőnyegek bemutatása. A korai állatalakos Crivelli szőnyegtöredékünk világhírnevét Batári Ferencnek, az Iparművészeti Múzeum főmuzeológusának köszönheti, így a szőnyegtöredék és Batári Ferenc személye oly szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hogy az Iparművészeti Múzeum híres szőnyegét Batári Ferenc halálának második évfordulóján, az ő emlékére „Batári–Crivelli szőnyeg"-nek nevezte el.

A kiállításhoz török nyelvű, színes képekkel illusztrált katalógus készül.

A kiállítás kurátora és a katalógus szerzője: Pásztor Emese művészettörténész, az Iparművészeti Múzeum Textil- és Viseletgyűjteményének vezetője.

A tárlat 2015. március 14 és május 1-je között látogatható.