2026. június 6. szombat
Cintia, Norbert
A kiállítás már nem tekinthető meg.
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Kuny Domokos Múzeum 2015 októberében Vaszary Jánosra emlékezik. A magyar festészet halhatatlan mestere 1909-től haláláig, 1939-ig Tatán élt, tavasztól őszig pihent az angolkert közelében épített műtermes villában, melynek kertje számos festmény megszületését inspirálta. Kiállításunk a Tatán festett alkotásokat mutatja be.
Tata-Tóvároson, a Cseke-tó közelében épült fel 1912-ben Vaszary János festőművész (1897-1939) villája. A különleges épület elsősorban tulajdonosa, „gazdája” szempontjából érdemel figyelmet, aki a magyar festészet legnagyobb mesterei közé tartozik, s aki távolról érkező zarándokként lelt otthonra éppen itt, ebben a kisvárosban. Mi vezette ide, mi tartotta itt Vaszaryt? Milyen volt háza és kertje? Milyen a festményein megjelenő otthon képe? Ezekre a kérdésekre keressük a kiállításon és az azt kísérő katalógusban a választ.
Vaszary tatai otthonának kulcsmotívuma a kert. Ez jelentette a vonzerőt a festő számára, és ez volt hajlékának legfontosabb jellemzője. Miután beleszeretett a tatai angolkertbe, annak vizeibe és zöld lombsátrába, amint módja volt rá, telket vásárolt, minél közelebb az angolkerthez. Ahol telke és háza elterült, Tóváros szélén, akkortájt még kertek voltak, gyümölcsfákkal, építményt alig lehetett látni a környéken – ez szintén jól látszik korabeli festményein.
A Lovasok a parkban (1919) kompozíciót követően, az 1920-as, 30-as évek festményein azt látjuk, hogy Vaszary elszakad a kert külső ábrázolásaitól. A táj, a lombok, a fák valóságos szépsége, ereje, az angolkert tárgyias képe átalakult, belső tájjá vált. Már nem a gróf kertjét festette, hanem saját kertjében látta meg a motívumot; saját kertjét kezdte festeni, amely egy idilli világ, egy paradicsomi menedék lett számára. A Két nő kertben és a Parkban (1928) c. képek e korszak ismert alkotásai.
Városunk történeti, művészettörténeti kincse, öröksége a műteremház, és adóssága a ház tulajdonosa, Vaszary János emlékének ápolása, életművének megismerése, az oeuvre jelentőségének felmérése. Célunk, hogy a halhatatlan mester visszatérjen kedves városába, integráns része legyen a város kultúrtörténetének, művészeti hagyományának.
A kiállításon a Magyar Nemzeti Galéria által kölcsönzött festmények lesznek láthatók. Az értékes kiállításhoz katalógus és foglalkoztató füzet is készül.
Tata-Tóvároson, a Cseke-tó közelében épült fel 1912-ben Vaszary János festőművész (1897-1939) villája. A különleges épület elsősorban tulajdonosa, „gazdája” szempontjából érdemel figyelmet, aki a magyar festészet legnagyobb mesterei közé tartozik, s aki távolról érkező zarándokként lelt otthonra éppen itt, ebben a kisvárosban. Mi vezette ide, mi tartotta itt Vaszaryt? Milyen volt háza és kertje? Milyen a festményein megjelenő otthon képe? Ezekre a kérdésekre keressük a kiállításon és az azt kísérő katalógusban a választ.
Vaszary tatai otthonának kulcsmotívuma a kert. Ez jelentette a vonzerőt a festő számára, és ez volt hajlékának legfontosabb jellemzője. Miután beleszeretett a tatai angolkertbe, annak vizeibe és zöld lombsátrába, amint módja volt rá, telket vásárolt, minél közelebb az angolkerthez. Ahol telke és háza elterült, Tóváros szélén, akkortájt még kertek voltak, gyümölcsfákkal, építményt alig lehetett látni a környéken – ez szintén jól látszik korabeli festményein.
A Lovasok a parkban (1919) kompozíciót követően, az 1920-as, 30-as évek festményein azt látjuk, hogy Vaszary elszakad a kert külső ábrázolásaitól. A táj, a lombok, a fák valóságos szépsége, ereje, az angolkert tárgyias képe átalakult, belső tájjá vált. Már nem a gróf kertjét festette, hanem saját kertjében látta meg a motívumot; saját kertjét kezdte festeni, amely egy idilli világ, egy paradicsomi menedék lett számára. A Két nő kertben és a Parkban (1928) c. képek e korszak ismert alkotásai.
Városunk történeti, művészettörténeti kincse, öröksége a műteremház, és adóssága a ház tulajdonosa, Vaszary János emlékének ápolása, életművének megismerése, az oeuvre jelentőségének felmérése. Célunk, hogy a halhatatlan mester visszatérjen kedves városába, integráns része legyen a város kultúrtörténetének, művészeti hagyományának.
A kiállításon a Magyar Nemzeti Galéria által kölcsönzött festmények lesznek láthatók. Az értékes kiállításhoz katalógus és foglalkoztató füzet is készül.
|
|
