Eseménynaptár
2022. május
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
2022.05.19. - 2022.05.19.
Budapest
2022.05.19. - 2022.05.19.
Budapest
2022.05.19. - 2022.05.19.
Budapest
2022.05.19. - 2022.05.19.
Zalaegerszeg
2022.05.19. - 2022.05.19.
Budapest
2022.05.18. - 2022.05.18.
Debrecen
2022.05.18. - 2022.05.18.
Budapest
2022.05.18. - 2022.05.18.
Tatabánya
2022.05.18. - 2022.05.18.
Szekszárd
2022.05.18. - 2022.05.18.
Budapest
2022.05.18. - 2022.05.28.
Tatabánya
2022.05.18. - 2022.06.17.
Zalaegerszeg
2022.05.17. - 2022.06.17.
Budapest
2022.05.17. - 2022.05.29.
Fehérvárcsurgó
2022.05.16. - 2023.03.31.
Pécs
2022.05.16. - 2022.05.20.
Budapest
2022.05.10. - 2022.09.25.
Kaposvár
2022.05.08. - 2022.05.29.
Budapest
2022.05.07. - 2022.07.20.
Verőce
2022.05.06. - 2022.06.17.
Székesfehérvár
ÁMK Német Nemzetiségi Tájház (Waschludter Heimatmuseum) - Városlőd
A tájház épülete
Cím: 8445, Városlőd Kossuth u. 1.
Telefonszám: (88) 507-220
Nyitva tartás: V.1-IX.30.: K-Szo 13-17
A Bakony szívében, az erdő övezte Torna-patak völgyében helyezkedik el a jelenleg megközelítően 1500 lakosú, szép természeti környezetű és tiszta levegőjű kisközség.

A honfoglalás előtti évszázadokban rómaiak, avarok és frankok váltották egymást ezen a vidéken, többkevesebb nyomot hagyva maguk után. A településről először 1240 körül tettek említést Lueld néven. A XIV. században Nagy Lajos király mezővárosi rangra emelte, s az általa idetelepített karthausi szerzetesek több megyére kiterjedő birtokainak központjává tette. Az otthonra lelt karthausiak földműveléssel és agyagművességgel foglalkoztak, igazán maradandót azonban kódexek másolásával illetve írásával alkottak. Itt született a kor talán legjelentősebb magyar nyelvészeti emléke, az Érdy-kódex 1527-ben.

A török portyázások azonban a szerzeteseket menekülésre késztették, a monostort pedig a templommal együtt felrobbantották, nehogy török erődítmény lehessen. A kolostor lerombolása után a gyakori török támadások miatt az egész település lakatlanná vált. A török kiűzése után, az 1700-as évek elején a Mainzi Választófejedelemségből (főleg Bajorországból) származó frankok és bajorok építettek otthont maguknak a lakatlan, elvadult területen.

Községünkben 1730 óta folyik iskolai oktatás. A 18. században túlnyomórészt a földművelés, az állattenyésztés és a közeli erdők biztosították a megélhetést. A 19. században a helyi céhek, a kőedénygyár, majd a majolikaüzem révén az ipar is meghonosodott a mezőgazdaság mellett. 1895 óta folyik óvodai nevelés településünkön.

Városlőd 1945-ig teljesen megőrizte német nemzetiségi jellegét. Az 1948. január 15-i kitelepítés-fájdalmas emlék a falu lakóinak életében.

Az elmúlt évtizedekben megváltozott életmód miatt a korábban gyakorolt szokások és hagyományok közül csak az Anna és Mihály napi búcsúk élték túl a modernizációt. Ma inkább a második világháborúig terjedő időszak emlékeire épülő hagyományápolásról beszélhetünk. Ezt a község egyesületeinek munkája, az oktatás és Városlőd kulturális élete is bizonyítja.

Ennek jegyében tevékenykedik az 1964-ben megalakított német nemzetiségi néptánccsoport (Rozmaring Néptáncegyüttes), emiatt szerveződött újjá a község vegyeskara (1965) és vette kezdetét a népszerű "Sváb-bálok" sorozata (1968) is. A hagyományőrzés szellemében (1990 óta) minden év március 23-án koszorúzással emlékezünk a Hősi emlékműnél a világháborúk és a község bombázásának áldozataira. 1991 óta pedig ismét járnak december 24-én a "Krisztkindlik".

A község fekvése, tiszta levegője és természeti adottságai lehetővé teszik az ifjúsági táborban a pihenni vágyók kulturált szórakozását, kikapcsolódását. Ezt szolgálja többek között a Tájházunk is, mely 1985-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.

Az épület a 19. század jellegzetes bakonyi építkezési stílusát őrzi. (A közelében vannak még hasonló műemléki védelem alatt álló lakóépületek, amelyek megtekintésével a látogatók teljesebb képet alkothatnak múltunkról.) A Tájház kiállításain az érdeklődők megismerkedhetnek a község történeti emlékeivel, egy falusi parasztház századforduló korabeli berendezéseivel (szoba- és konyhabútor, használati eszközök), a helyi lakosság német népviseletével, valamint a hajdan használatos mezőgazdasági eszközökkel egyaránt.
Állandó kiállítások
A Tájház épülete egy szalagtelken áll. A helyi domborzati viszonyokat előnyösen kihasználandó az ilyen szalagtelkekre általában több házat építettek egymás mellé, amelyekben kezdetben a családtagok, rokonok éltek. Valamennyi helyiség agyagpadlós, a mennyezetet hosszában egy tölgyfából faragott mestergerenda tartja. A lakásokhoz tartozó gazdasági épületek, istállók, pajták és ólak sajnos nem maradtak meg. A viszonylag kevés mezőgazdasági eszköz és gép egy utólag épített fészerben kapott helyet. tovább
A később leválasztott kisszoba lett az állandó lakóhelyiség, amelyben ma a népviseleti kiállítás tekinthető meg. tovább