Eseménynaptár
2019. június
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
2019.06.27. - 2019.06.27.
Tatabánya
2019.06.26. - 2019.06.28.
Budapest
2019.06.24. - 2019.06.28.
Vác
2019.06.24. - 2019.06.28.
Budapest
2019.06.24. - 2019.06.28.
Győr
2019.06.22. - 2019.12.31.
Budapest
2019.06.22. - 2019.11.02.
Pécs
2019.06.22. - 2019.09.20.
Tiszafüred
2019.06.22. - 2019.08.31.
Pécs
2019.06.22. - 2019.07.31.
Szombathely
2019.06.22. - 2019.09.01.
Mosonmagyaróvár
2019.06.22. - 2019.07.31.
Szombathely
2019.06.22. - 2019.07.31.
Tiszafüred
2019.06.22. - 2019.07.31.
Győr
2019.06.22. - 2019.07.31.
Szentes
2019.06.21. - 2019.07.21.
Székesfehérvár
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Szentendre
Húsvéti zöldághordás a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
Cím: 2000, Szentendre Sztaravodai út
Telefonszám: (26) 502-500, (26) 502-501
Nyitva tartás: XI.1-III.27.: Szo-V 10-16
IV.1-X.31.: K-P 9-17
XI.12-13.:9-18
A tájegységek utcáján, a parasztudvarokban, a lakó- és gazdasági épületek, műhelyek között sétálva a látogató úgy érezheti, mintha az eredeti falvakban járna. Megismerkedhet a napjainkra már feledésbe merült vagy ritka mesterségekkel, a kézműiparral, a hagyományos paraszti ételekkel - és azok készítésével -, s nem utolsó sorban a falusi-mezővárosi társadalom ünnepeivel, szokásaival. tovább
Programok
Áprilistól október végéig minden szombaton és vasárnap (kivéve a fesztiválos napokon), 10 és 16 óra között várjuk azokat, akik szívesen ismerkednek különböző kézműves technikákkal, szeretik próbára tenni kézügyességüket. Mestereink irányításával a látogatók az évszakokhoz és a paraszti élet jeles napjaihoz kapcsolódó tárgyakat készíthetnek, melyeket haza is vihetnek emlékül. tovább
Csütörtökön és pénteken megtelik élettel a skanzen: a múzeumi falvakban kézművesek dolgoznak, az egyik házban szövik a rengeteg vásznat, a másikban kosarat vagy gyékényt fonnak, a harmadikban csipkét vernek. tovább
Térzenével, déli harangszóval, a Fogadóban zenés családi ebéddel, lovaskocsikázással, sétával, valamint csendes kézimunkázással próbáljuk meg felidézni a régi vasárnapok békés hangulatát, szépségét. tovább
A műhely egyrészt gyakorlati helyszín a muzeológiai képzésben részt vevőknek, másrészt az érdeklődő szakmai közönség számára lehetőséget teremt arra, hogy elsajátítsa a műtárgyvédelem és -kezelés olyan alapvető szabályait, amelyekkel saját tárgyai, dokumentumai életét képes hosszú távon megőrizni, és fel tudja ismerni azokat a helyzeteket, amikor az adott tárgy szakképzett restaurátor beavatkozását igényli. tovább
Időszaki kiállítások
2019.05.30. - 2020.05.29. 51 hónap
Az első világháborúban harcoló katonák mentális, lelki állapotának változását mutatja be a Szabadtéri Néprajzi Múzeum új kamarakiállítása, amelyet a Kiállításrendezés A-tól Z-ig: az ötlettől a megvalósításig a közoktatás szolgálatában című képzés résztvevői készítettek. tovább
2019.06.21. - 2019.07.21.
Dr. Kresz Mária, vagy ahogy nevezték, Panni néni idén 100 éve született és 30 éve halt meg. tovább
Állandó kiállítások
A Bakony erdő borította hegyeket, a Balaton-felvidék a csillogó víztükör fölé magasodó, szőlővel beültetett, présházakkal telehintett lankákat, érdekes formájú vulkáni kúpokat idéz emlékezetünkbe. A falvakban hófehéren világító, díszes házoromzatok, boltíves tornácok, a málló vakolat alól előbukkanó színes kőfalak ragadják meg az oda látogatót. tovább
A Felföld Magyarország északi középhegységi területeinek történeti tájneve. Az Ipoly és a Bodrog közötti hegyvidéki területen kialakult mezővárosok a nagytáj jellegzetes települései voltak. tovább
Észak-magyarországi falu tájegység
2010. június 25-én hivatalos keretek között nyílt meg az Észak-magyarországi falu tájegység, amely az Ipoly és a Bodrog közötti terület hagyományos népi építkezését, életmódját mutatja be. 12 lakóház és 26 melléképület magasodik itt, közel 5000 eredeti műtárggyal. tovább
Dél-dunántúli falukép
A múzeum legnagyobb területen fekvő tájegységében bejárhatja Tolnát-Baranyát! A Dél-Dunántúl, azaz Baranya, Somogyország, Tolna és Zala a középkorban sűrűn lakott, aprófalvas terület volt, melynek nagy része a török hódoltság korában elnéptelenedett. A 16. századtól rácok, bunyevácok, sokácok és magyarok éltek itt együtt. A mai napig népszerű mohácsi busójárás sokác eredetű hagyomány. tovább