Eseménynaptár
2020. április
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
2020.04.01. - 2020.04.01.
Budapest
2020.03.29. - 2020.03.29.
Budapest
2020.03.28. - 2020.03.28.
Budapest
2020.03.28. - 2020.06.28.
Budapest
2020.03.26. - 2020.03.26.
Budapest
2020.03.26. - 2020.03.26.
Budapest
2020.03.25. - 2020.03.25.
Budapest
2020.03.24. - 2020.03.24.
Budapest
2020.03.24. - 2020.03.24.
Budapest
2020.03.21. - 2020.08.31.
Tiszafüred
2020.03.21. - 2020.03.29.
Kecskemét
2020.03.19. - 2020.07.19.
Szabadka
2020.03.14. - 2020.05.03.
Kecskemét
2020.03.13. - 2020.04.09.
Fülek
2020.03.12. - 2020.05.31.
Győr
2020.03.11. - 2020.05.31.
Budapest
2020.03.11. - 2020.03.25.
Dunaújváros
2020.03.10. - 2020.04.19.
Hódmezővásárhely
2020.02.01. - 2020.05.31.
Győr
Albertfalvi Helytörténeti Gyűjtemény és Iskolamúzeum - Budapest
A múzeum főbejárata
Cím: 1116, Budapest Pentele utca 8.
Telefonszám: (1) 208-6635
Nyitva tartás: K, CS 16-18
(Iskolai szünetekben zárva)
Az iskola - melyben már több mint két évtizede működik a múzeum - 1948-ban felvehette Petőfi Sándor nevét, hiszen 1848-ig visszamenőleg köztudott volt, hogy Albertfalva lakosságának nagy része Kossuth-pártiak közé tartozott. Ez a szellemiség hatotta át a mindenkori iskola munkáját, ez kölcsönzött energiát mind a nevelőknek, mind a tanulóknak ahhoz, hogy munkájukat mindenkor magas színvonalon végezzék. tovább
Állandó kiállítások
Az egykori tanterem felszerelései
Az elemi iskolai oktatással párhuzamosan indult meg - a XI. század második felében - az iparosiskolai oktatás is Albertfalván. Magyar és német nyelvet oktattak a tanulóknak. Az iskolapadok egyik oldalán a magyar, a másik oldalán az osztrák címer volt látható. A tanulók a füzet egyik oldalára magyarul, a másik oldalára németül írtak. tovább
Részlet a kiállításból
Az 1867. évi kiegyezés után a nekilendülő gazdasági, ipari és kulturális fejlődés nyilvánvalóvá tette, hogy a régebbi idők önszerveződéssel létrejött iparos társulásai már nem felelnek meg a kor követelményeinek. Az 1884. évi XVII. törvénycikk ezért egyfelől képesítéshez kötötte az ipar gyakorlását, másfelől iparhatóságokat szervezett, elrendelve azt is, hogy minden iparhatóság területén ipartestületet kell kialakítani, az ipartestületeknek pedig minden önálló iparos kötelező érvényű tagja kell, hogy legyen. tovább
Római ásatások
A mai Budapest területén a kelta eraviscus törzs központi telepe a Szent Gellért-hegy déli lejtőjén húzódott. Az I. század első felében a római kormányzat az eraviscusok egy részét az albertfalvi síkságra telepítette át. Az ókori település jelentős hányada Albertfalván, a mai Öntödei Formázó és Segédanyagokat Gyártó Kft. helyén terült el. Az első ásatások az 1950-es évek végén voltak, majd a 6-os főközlekedési út másik oldalán folytatódtak 1994-ben és tartanak a mai napig. tovább
Részlet a kiállításból
A múzeum megalakulásakor, 1980-ban a gyűjtemény gyakorlatilag egyetlenegy fényképet sem tartalmazott Albertfalváról. Nehezítette a helyzetet, hogy amikor 1973-ban elkezdődött az albertfalvi Fő utca lebontása az új lakótelep felépítése céljából, nem készült felvétel a lebontandó házakról. Közel húsz év kellett ahhoz, hogy annyi kép összegyűljön, hogy egy összefüggő anyag kerekedhessék ki belőle. tovább