Az elemi iskolai oktatással párhuzamosan indult meg - a XI. század második felében - az iparosiskolai oktatás is Albertfalván. Magyar és német nyelvet oktattak a tanulóknak. Az iskolapadok egyik oldalán a magyar, a másik oldalán az osztrák címer volt látható. A tanulók a füzet egyik oldalára magyarul, a másik oldalára németül írtak.

Az első világháború kezdetétől fogva a Duna mentén - a budapesti Szent Gellért tértől egészen Érdig - létesültek a magyar repülés jelentős bázisai. Ezek közül legfontosabb volt az Első Magyar Repülőgépgyár és ennek szárazföldi- ill. vízi repülőtere Albertfalván, 1914 és 1926 között.

A közel 100 éves település életében - az 1920-as évek elején - nyílt lehetőség arra, hogy Budafoktól elválva (egyházi viszonylatokban is), önálló megoldásként iskolakápolnát hozzanak létre. Az akkor már nagyközség iskolájának egyetlen tanterméből vasárnaponként kihordták az iskolai bútorokat, és a kápolna felszerelésével rendezték be azt. E kápolna eredeti felszereléseit mutatja be az egyik kiállítási szoba. Megtalálható itt az eredeti tabernákulum, a szenteltvíztartó, valamint szobrok és zászlók is.

A múzeum megalakulásakor, 1980-ban a gyűjtemény gyakorlatilag egyetlenegy fényképet sem tartalmazott Albertfalváról. Nehezítette a helyzetet, hogy amikor 1973-ban elkezdődött az albertfalvi Fő utca lebontása az új lakótelep felépítése céljából, nem készült felvétel a lebontandó házakról. Közel húsz év kellett ahhoz, hogy annyi kép összegyűljön, hogy egy összefüggő anyag kerekedhessék ki belőle.