A két tanyából álló lajosmizsei Tanyamúzeum első, a tanyai élet tárgyaival hagyományos módon berendezett tanyája 1972. június 30-án nyílt meg a nagyközönség előtt. Ez volt Magyarország első tanyamúzeuma.

Lakóépülete valószínűleg az 1870-es években épült. A jászberényi eredetű Németh család több nemzedéke birtokolta. Legrégibb gazdája Németh András volt, aki a századforduló tájékán 64 hold földön gazdálkodott. Ekkor, itt, ez a földnagyság és a hozzá tartozó állatállomány középparaszti állapotot jelentett.

A tanya képe sokat változott az elmúlt száz év alatt. Történetének érdekessége, hogy egyik szobáját századunk elején átmenetileg pusztai iskolaként is használták.

A helyreállított és berendezett múzeumtanya a következő építményekből áll: lakóépület kamrával, istálló, nyári konyha, pince, kukoricagóré kocsiszínnel, szerszámos kamra, tyúkól és disznóólak egy fedél alatt. Kisebb építmény a kutyaól, az udvari katlan, és a galambház. Emberi kéz alkotása még a nyári jászol, a gémes kút, és az egész tanyai telephelyet közrefogó karókerítés.

Az épületek szabályosan körülveszik a négyszögletes udvart. A melléképületek során kívül terült el valamikor a "szérűskert". Itt emelkedtek a különböző takarmányrakások: szénaboglya, szalmakazal, szárkúpok, valamint a trágyadomb és a farakások. A kútnál kezdődő, bekerített nagy gyöpös terület, az egykori "telek", fontos színtere volt a tanya körüli kezes állattartásnak.

Tájilag jellemző és hiteles a tanya növényzete. Az udvaron álló öreg eperfák, a lakóépület melletti kis akácerdő, valamint a nyári konyha mögötti gyümölcsfák fontos tartozékai voltak a régi homoki tanya környezetének.

A lakóépület berendezése a századforduló korabeli lajosmizsei középparasztok tanyai lakáskultúráját tükrözi. Kevés a díszes tárgy. A bútorok inkább a városi közösségből kiszakadt pusztai parasztok szegénységét, egyszerűségét érzékeltetik.