Victor Vasarely egyike volt a XX. század stílusteremtő művészeinek. Múzeumok, gyűjtők versengtek festményeinek megszerzéséért, hogy kincsként őrizzék azokat. A Vasarely mértani alapformáiból kiinduló irányzat, az Op art, a divattervezők közreműködésével a köznapi életet is meghódította.

Victor Vasarely, vagyis Vásárhelyi Győző Pécsett született, majd ifjú művészpalántaként Budapesten tanult. 1930-ban Párizsban telepedett le, s haláláig, 1997-ig Franciaországban élt. Festészeti munkássága a negyvenes évek közepén kezdődött. Művészeti kutató tevékenysége során éppúgy figyelt a természet formáira, mint az épített környezet konstruktív elemeire vagy a párizsi metró megállóinak hajszálerekkel finoman szabdalt csempéire.

A Móra-múzeumban látható Vasarely-kiállítás egyik legérdekesebb alkotása, a "Világűr", amely valóban megjárta magát a világűrt is. A grafikát 1982. június 24-én Jean-Loup Chrétien, az első francia űrhajós vitte fel a Szojuz T-6 űrhajón - a szovjet-francia interkozmosz együttműködés keretében - a Szaljut 7 űrállomásra. A grafikát 1981-ben készítette Vasarely. Az űrutazást követően a műre rákerült a képzőművész és az űrhajósok, Chrétien, Vlagyimir Dzsanibekov, illetve Alekszandr Ivancsenkov kézjegye, továbbá a Szojuz T űrhajó és az UNESCO igazoló szárazpecsétje.

Az alkotást a jelenlegi tulajdonos 1983-ban személyesen Vasarelytől kapta. A "Világűr" számos kiállításon szerepelt már Madridtól Újdelhiig. Most a Móra Ferenc Múzeum Vasarely-tárlatán láthatja a magyar közönség. A tulajdonos becslése szerint a grafika 100 ezer dollárt, vagyis 18 millió forintot ér.

Az optikai művészet atyja - a lexikonok szerint - 100 éve született Pécsen. Pontos születési dátumát ugyan vitatják a művészettörténészek, azonban maga Vasarely életrajzaiban ezt a dátumot (1908) erősítette meg.

A Móra Ferenc Múzeumban a jubileumi alkalomhoz illően együtt láthatók a legjelentősebb magyarországi múzeumi Vasarely-gyűjteményekből származó alkotások. A pécsi Janus Pannonius Múzeum és a Szépművészeti Múzeum Vasarely-kollekcióján kívül bemutatásra kerülnek a nagyközönség előtt kevésbé ismert Csepei-gyűjtemény egzotikus darabjai is, melyek a mester ajándékaként kerültek a gyűjtő tulajdonába.

Az exkluzív kiállításban az ismert és jellegzetes "vasarelys" festményeken kívül szőnyegek (például a Zebra 1938-ból) térplasztikák, színes nyomatok, rajzok (a Gordes-album lapjai), metszetek és szerigráfiák kerülnek a nagyközönség elé. Három a Móra-múzeum kiállításán látható alkotás - a Biadan (1959), a Tuz (1966-70) és a Cheyt-Pyr (1971) a mester életpályájának különböző korszakait fémjelző főműnek számít.

A Csongrád megyei Móra Ferenc Múzeum felvállalta e nagyszabású tárlat megrendezését, mert a közgyűjtemény munkatársai úgy gondolták, megtiszteltetés, hogy 2008-ban a Móra-múzeum lehet Magyarországon a Vasarely-megemlékezés fő helyszíne. Csongrád megyében, Szegeden korábban még korábban soha nem volt Vasarely-tárlat, ezért is időszerű, hogy a dél-alföldi művészetkedvelők is saját vidékükön tekinthessék meg Vasarely főműveit.