Eseménynaptár
2021. április
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
2021.04.22. - 2021.04.22.
Szentendre
2021.04.16. - 2021.04.16.
Budapest
2021.04.16. - 2021.04.16.
Tata
2021.04.13. - 2021.04.13.
Budapest
2021.04.11. - 2021.04.11.
Dunaújváros
2021.04.10. - 2021.04.10.
Budapest
2021.04.10. - 2021.04.10.
Szentendre
2021.04.09. - 2021.04.09.
Tata
2021.04.09. - 2021.12.31.
Debrecen
2021.04.02. - 2021.04.02.
Kápolnásnyék
2021.03.27. - 2021.06.27.
Budapest
2021.03.25. - 2021.03.25.
Szentendre
2021.03.19. - 2021.09.26.
Budapest
2021.03.19. - 2021.08.08.
Szentendre
2021.03.17. - 2021.04.21.
Budapest
2021.03.15. - 2021.05.21.
Sepsiszentgyörgy
2021.03.03. - 2021.04.04.
Budapest
2021.01.24. - 2021.02.28.
Budapest
2021.01.22. - 2021.02.21.
Hódmezővásárhely
2020.11.27. - 2021.08.31.
Szombathely
Magyar Nemzeti Galéria - Budapest
Magyar Nemzeti Galéria
Cím: 1014, Budapest Szent György tér 2.
Telefonszám: (1) 201-9082
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
állandó kiállítás, képzőművészet, történelem, Újkor, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni belépő felnőtteknek
3200 HUF
/ fő
Egyéni belépő diákoknak
1600 HUF
/ fő
Egyéni belépő nyugdíjasoknak
1600 HUF
/ fő
Videó
(Időszaki kiállításokon fényképezőgép és videokamera használata tilos!)
1000 HUF
A tárlat három szempontot igyekszik egymás mellé állítani: az egyik az irányzatok párhuzamos jelenléte, a másik a kiállításnak mint meghatározó eseménynek a történeti folyamatba való beemelése, a harmadik pedig az európai tendenciákhoz való viszonyíthatóság bemutatása mértékadó művek révén.
Lossonczy Tamás: Tisztító nagy vihar
A ’45 utáni magyar művészet egyik sajátossága, hogy a különböző alkotói felfogások nem váltják, hanem kísérik egymást. Példa erre a korábbi generációkra építő absztrakt művészet vagy a kiállításon bemutatott posztszürreális tendenciák, amelyek az európai avantgárd, kísérletező alkotói módszert vették alapul, ugyanakkor a helyi művészeti hagyományokat követve jelentek meg a nyolcvanas évek elejéig, a hivatalos művészet ellenpontjaként. A párhuzamos jelenségek története az elmúlt évtizedekben szinte végig nyomon követhető.

A korszak egy-egy kiállítása a művészettörténetet meghatározó eseménynek számított. Ezt is hangsúlyozzuk a tárlat több pontján, mert világossá tesz olyan, művészek közötti kapcsolódási pontokat, amelyek sokkal inkább az elvközelségről szóltak, mint a stilisztikai azonosság vagy különbözőség kérdéséről. Ennek a figyelembevétele más fényben mutat egy-egy jelenséget vagy eseményt, mert a stiláris helyett a szellemi kapcsolatokra helyezi a fő hangsúlyt.

A hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek művészeti stílusainak párhuzamba vagy ellentétbe helyezését azért is tartottuk fontosnak, mert az előbbiekben az avantgárd került dialógusba a szocializmus tűrt modernizmusával, míg a nyolcvanas években a nemzetközi kapcsolatokra építő új expresszív festészet és a fiatal generációt meghatározó underground jelenségek párhuzamát figyelhettük meg. A haladó művészek az európai és amerikai irányzatokhoz viszonyították alkotói elképzeléseiket, de a kiállítás célja, hogy megmutassa, hogy a magyar történelmi és kulturális összefüggések rendszerében egyedi, kiemelkedő teljesítmények jöttek létre.

A Magyar Nemzeti Galéria történetében az 1945 utáni, jelenkori műveket gyűjtő részleg, a Mai Magyar Osztály, később Jelenkori Gyűjtemény és az anyagot bemutató kiállítás csak a Budai Várba való felköltözéskor valósult meg 1975-ben. Ebben a változásban nagy szerepe volt a Nemzeti Galéria akkori igazgatójának, Pogány Ö. Gábornak.
A Galéria megalapítása óta gyűjti a kortárs műveket, de a szerzeményezés sokáig az állami kultúrpolitika értékrendjét tükrözte. A minisztériumi vásárlások helyett a nyolcvanas évektől az osztály munkatársai egyre inkább befolyásolhatták a gyűjtemény alakulását. A ma több mint 11 000 darabot számláló, csak ’45 utáni magyar művészettel foglalkozó részleg az elmúlt majd 70 év művészetének legszélesebb körű műtárgyállományát birtokolja.

A kiállítás címe, a Lépésváltás a művészeti szemlélet fordulatait, a piac átértékelő szerepét és az intézményi rendszer átalakulását hangsúlyozza.