Eseménynaptár
2019. szeptember
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
2019.09.18. - 2019.09.18.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.17. - 2019.12.10.
Székesfehérvár
2019.09.15. - 2019.09.29.
Veszprém
2019.09.13. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.13. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.13. - 2019.10.16.
Dunaújváros
2019.09.12. - 2019.10.03.
Budapest
2019.09.11. - 2019.10.13.
Budapest
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum - Budapest
A múzeum bejárata
Cím: 1014, Budapest Tóth Árpád sétány 40.
Telefonszám: (1) 325-1600, (1) 325-1601
Nyitva tartás: IV.1-IX.31.: K-V 10.18
X.1-III.31.: K-V 10-16
állam, állandó kiállítás, hadtörténet, katonaság, történet, végrehajtás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
1400 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
(6-26 év )
700 HUF
/ fő
Csoportos belépő diákoknak
(Előre bejelentkezett oktatási intézmények diákcsoportjainak belépője)
300 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(62-70 év)
700 HUF
/ fő
Belépő családoknak
(max. 2 felnőtt + 4 gyermek)
2500 HUF
/ család
Programjegy
(Múzeumpedagógiai foglalkozás)
700 HUF
/ (előre bejelentve diákcsoportoknak belépővel együtt 1000 Ft/fő)
Tárlatvezetés magyar nyelven
700 HUF
Tárlatvezetés idegen nyelven
(angol és német nyelven)
8000 HUF
/ max. 20 fő
Tárlatvezetés idegen nyelven
(angol és német nyelven)
12000 HUF
/ 20 fő felett
1940-es évek végére Magyarországon, szovjet felügyelet mellett, a hatalom teljes egészében a kommunisták kezébe került; Magyarország a Szovjetunió vazallus állama lett, annak minden továbbgyűrűző politikai, gazdasági és katonai következményével együtt. Az elkövetkező mintegy négy évtized a vasfüggöny mögött, Magyarországon az államszocializmus kora, legsötétebb fejezete az 1950-es évek első fele, a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett kommunista diktatúra. A diktatúra totális államszerkezetébe illeszkedtek a magyar fegyveres erők (Magyar Honvédség, 1951-től Magyar Néphadsereg, Határőrség, Rendőrség, Államvédelmi Hatóság), úgy is, mint a hatalom eszközei, elnyomó szervei. A Magyar Néphadsereg mindezen túl, előbb kétoldalú egyezmények által, 1955-től pedig a Varsói Szerződés szervezeti keretei között, a szovjet hadsereg szövetségeseként a "béketábor" erejét gyarapította, és készült a két világrendszer, a szocializmus és a kapitalizmus közötti végső, globális összecsapásra, a III. világháborúra. Mindennek érezhető következménye az ország teherbíró képességéhez nem igazodó erőltetett hadseregfejlesztés volt, ami az ötvenes évek elején rövid idő alatt valósággal kizsigerelte a magyar társadalmat.

1956 őszére az összetorlódott politikai, gazdasági és társadalmi problémák megingatták az elnyomó rendszert. Az október 23-án kirobbant tüntetések Budapesten fegyveres harcokba mentek át, ami a következő napokban a megszálló szovjet erők ellen már valóságos szabadságharcként folytatódott. A Magyar Néphadsereg katonái közül sok tiszt és sorkatona a felkelők oldalára állt, többen hősi halált haltak, mások a forradalom leverését követő megtorlásnak estek áldozatul. A tisztikar egy része ugyanakkor részt vett a forradalom leverésében, a Kádár Jánossal nevesített rendszer konszolidációjában. Ők lettek az újjá szervezett Néphadsereg legmegbízhatóbb káderei is.

A forradalmat követő évek és az 1960-as évtized a hadsereg újjászervezésével, az egyes fegyvernemek szerkezeti és haditechnikai korszerűsítésével telt el. Az évtized közepére a Magyar Néphadsereg mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben elérte a Varsói Szerződés hadseregeinek átlagos színvonalát, ám ezzel együtt is, amint a többi szövetséges is, alárendelt szerepet játszott a szovjet hadsereg mellett. A Magyar Néphadsereg, fennállásának négy évtizede alatt egyetlen nagyobb szabású akcióban vett részt, 1968-ban Csehszlovákia megszállásában.

Kiállításunk ennek a húsz évnek magyarországi katonai eseményeit mutatja be a Magyar Néphadsereg és az 1956-os forradalom és szabadságharc történetének megelevenítésével.

Elsőrangú célunk az volt a kiállítás ilyetén tematikus csoportosításával, hogy 1956 szabadságharcát beillesszük a korszak történelmének, hadtörténelmének fő sodrába. Úgy ábrázoljuk 1956-ot, hogy az nemcsak egy "sziget" a magyar történelemben, hanem mintegy következménye a diktatúrának, az 1950-es évek első fele magyarországi elnyomásának. Azt akartuk érzékeltetni, hogy bizonyos értelemben a hadsereg - miközben eszköze - áldozata is a diktatúrának. Hogy a hadsereg 1956-os szerepét éppen megelőző évtizede determinálta.

További terveinkben szerepel a Magyar Néphadsereg 70-80-as éveinek történetét feldolgozó rész megépítése is, ami azt jelentené, hogy így teljessé válik az I. világháborút követő évtizedek magyar hadtörténelmének komplex bemutatása. A kiállítás várható élettartama 15 év.
Múzeumi órák
14 - 99 éveseknek
Magyarország katonai története 1948-tól 1968-ig. Kiállításunk a II. világháború befejezésétől az 1968-as eseményekig szemléletesen dolgozza fel a korszak katonai eseményeit és bemutatja jellegzetes haditechnikai eszközeit. tovább