Eseménynaptár
2024. szeptember
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
2024.09.18. - 2024.09.18.
Budapest
2024.09.18. - 2024.10.18.
Veszprém
2024.09.17. - 2024.10.17.
Érd
2024.09.16. - 2024.09.30.
Budapest
2024.09.13. - 2024.11.24.
Sepsiszentgyörgy
2024.09.07. - 2024.10.25.
Kecskemét
2024.08.31. - 2024.08.31.
Budapest
2024.08.31. - 2024.08.31.
Budapest
2024.08.26. - 2024.08.30.
Eger
2024.08.14. - 2024.08.14.
Budapest
2024.08.08. - 2024.08.08.
Budapest
2024.08.05. - 2024.08.06.
Eger
2024.08.05. - 2024.08.09.
Kecskemét
2024.08.01. - 2024.09.01.
Budapest
2024.07.22. - 2025.03.31.
Budapest
2024.07.19. - 2024.10.06.
Budapest
2024.07.11. - 2024.08.31.
Budapest
2024.07.07. - 2024.08.04.
Ópusztaszer
2024.07.06. - 2024.08.04.
Ópusztaszer
2024.07.01. - 2024.08.10.
Gödöllő
Wosinsky Mór Múzeum Megyeházi Kiállítóhelye - Szekszárd
Részlet a régi megyeháza világa c. kiállításból - Könyvtár-terem
Cím: 7100, Szekszárd Béla király tér 1.
Telefonszám: (74) 419-667
Nyitva tartás: A múzeum egész évben csak előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
állandó kiállítás, festészet, képzőművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
500 HUF
Belépő diákoknak
300 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
300 HUF
Mattioni Eszter (1902-1992) Szekszárdon született. Édesapja olasz selyemkészítési szakember volt, aki Bezerédj Pál hívására érkezett Magyarországra. Anyai nagyanyja pedig az a Sass Erzsike volt, akihez Petőfi Sándor "A négyökrös szekér" című versét írta 1845 őszén Borjódon.
Mattioni Eszter: Decsi asszony kenyérrel, 1958
Mattioni Eszter a Képzőművészeti Főiskolát Rudnay Gyula növendékeként végezte el volt. Első önálló kiállítása 1929-ben az Ernst Múzeumban volt. Ugyanebben az évben mutatkozott be először Szekszárdon, egy csoportkiállításon.

A korabeli kritika is felfigyelt határozott színérzékére és festményei szivárványos színeire: munkáiban felfedezhető a kortárs olasz neoklasszicizáló művészet avagy az ún. római iskola hatása. 1937-ben a Párizsi Világkiállításon Magyarországot a római iskola művészei képviselték. Mattioni Esztert az egyik magyar pavilon kapuját díszítő festményeiért Diplome d'Honeur-rel jutalmazták.

1931 és 1942 között a szolnoki művésztelepen dolgozott, melynek vezető egyénisége akkoriban Aba Novák Vilmos volt. A szolnoki művésztelepen töltött idő meghatározó szerepet játszott művészi pályáján. Festményinek színvilága visszafogottabbá vált: hideg színek, dinamikus vonások jellemzik a "Szolnoki Tabán" és a "Mátrai Búcsú" című képeit.

Szolnokon alkotta meg Pólya Ivánnal közösen, majd önállóan fejlesztette tovább a hímeskő technológiáját. A hímeskő a klasszikus, hagyományos mozaik XX. századi változata: az egyformára vágott üveghasábok, kőzúzalékok helyett az ábra formáinak megfelelő, különböző méretű színes márványdarabokat, féldrágaköveket ágyazott cementbe. Ezzel az ábrázolás eszközeit is megteremtette, tárgyakat, anatómiát jelzett velük, utalt a perspektívára, stilizált rendbe fogta a figurákat, dekoratív foltritmussá írta át a fákat, virágokat, sárközi pártákat, hímzett kendőket.

1943-ban a Budapesti (Stühmer) Csokoládégyár számára készített nagyméretű allegorikus kompozíciót. 1948-ban a győri Székesegyház Szt. László sírkápolnájában, Apor Vilmos síremléke köré hímeskő kompozíciót állított össze. Legnagyobb vallásos témájú alkotását a budapesti Rókus kápolnában találjuk.

A munkásságát bemutató kiállítás alapját a festőművésznő által 1981-ben szülővárosának ajándékozott gyűjtemény teremtette meg.