Eseménynaptár
2020. augusztus
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
2020.08.15. - 2020.08.15.
Gyula
2020.08.15. - 2020.08.15.
Veszprém
2020.08.15. - 2020.08.15.
Gyula
2020.08.15. - 2020.08.15.
Kecskemét
2020.08.14. - 2020.08.14.
Gyula
2020.08.14. - 2020.08.14.
Kápolnásnyék
2020.08.14. - 2020.08.14.
Budapest
2020.08.13. - 2020.08.16.
Fülek
2020.08.12. - 2020.08.12.
Budapest
2020.08.12. - 2020.09.12.
Sepsiszentgyörgy
2020.08.11. - 2020.08.11.
Tatabánya
2020.08.04. - 2020.10.25.
Budapest
2020.07.31. - 2020.10.18.
Budapest
2020.07.29. - 2020.10.25.
Budapest
2020.07.24. - 2020.10.30.
Baja - Szentistván
2020.07.24. - 2020.10.31.
Székesfehérvár
2020.07.19. - 2020.08.19.
Debrecen
2020.07.17. - 2020.09.04.
Dunaújváros
2020.07.17. - 2020.08.17.
Kápolnásnyék
2020.07.16. - 2020.08.16.
Hatvan
Wosinsky Mór Múzeum Megyeházi Kiállítóhelye - Szekszárd
Részlet a régi megyeháza világa c. kiállításból - Könyvtár-terem
Cím: 7100, Szekszárd Béla király tér 1.
Telefonszám: (74) 419-667
Nyitva tartás: A múzeum zárva tart.
15 fő feletti csoportoknak előzetes bejelentkezés kérhető a +36 (74) 410-783 számon.
állandó kiállítás, festészet, képzőművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
500 HUF
Belépő diákoknak
300 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
300 HUF
Mattioni Eszter (1902-1992) Szekszárdon született. Édesapja olasz selyemkészítési szakember volt, aki Bezerédj Pál hívására érkezett Magyarországra. Anyai nagyanyja pedig az a Sass Erzsike volt, akihez Petőfi Sándor "A négyökrös szekér" című versét írta 1845 őszén Borjódon.
Mattioni Eszter: Decsi asszony kenyérrel, 1958
Mattioni Eszter a Képzőművészeti Főiskolát Rudnay Gyula növendékeként végezte el volt. Első önálló kiállítása 1929-ben az Ernst Múzeumban volt. Ugyanebben az évben mutatkozott be először Szekszárdon, egy csoportkiállításon.

A korabeli kritika is felfigyelt határozott színérzékére és festményei szivárványos színeire: munkáiban felfedezhető a kortárs olasz neoklasszicizáló művészet avagy az ún. római iskola hatása. 1937-ben a Párizsi Világkiállításon Magyarországot a római iskola művészei képviselték. Mattioni Esztert az egyik magyar pavilon kapuját díszítő festményeiért Diplome d'Honeur-rel jutalmazták.

1931 és 1942 között a szolnoki művésztelepen dolgozott, melynek vezető egyénisége akkoriban Aba Novák Vilmos volt. A szolnoki művésztelepen töltött idő meghatározó szerepet játszott művészi pályáján. Festményinek színvilága visszafogottabbá vált: hideg színek, dinamikus vonások jellemzik a "Szolnoki Tabán" és a "Mátrai Búcsú" című képeit.

Szolnokon alkotta meg Pólya Ivánnal közösen, majd önállóan fejlesztette tovább a hímeskő technológiáját. A hímeskő a klasszikus, hagyományos mozaik XX. századi változata: az egyformára vágott üveghasábok, kőzúzalékok helyett az ábra formáinak megfelelő, különböző méretű színes márványdarabokat, féldrágaköveket ágyazott cementbe. Ezzel az ábrázolás eszközeit is megteremtette, tárgyakat, anatómiát jelzett velük, utalt a perspektívára, stilizált rendbe fogta a figurákat, dekoratív foltritmussá írta át a fákat, virágokat, sárközi pártákat, hímzett kendőket.

1943-ban a Budapesti (Stühmer) Csokoládégyár számára készített nagyméretű allegorikus kompozíciót. 1948-ban a győri Székesegyház Szt. László sírkápolnájában, Apor Vilmos síremléke köré hímeskő kompozíciót állított össze. Legnagyobb vallásos témájú alkotását a budapesti Rókus kápolnában találjuk.

A munkásságát bemutató kiállítás alapját a festőművésznő által 1981-ben szülővárosának ajándékozott gyűjtemény teremtette meg.