Eseménynaptár
2026. július
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2026.06.29. - 2026.11.01.
Gyula
2026.06.20. - 2026.06.20.
Budapest
2026.06.20. - 2026.06.20.
Székesfehérvár
2026.06.20. - 2026.06.20.
Budapest
2026.06.20. - 2026.06.20.
Sümeg
2026.06.20. - 2026.06.20.
Budakeszi
2026.06.20. - 2026.06.20.
Pécs
2026.06.20. - 2026.06.20.
Pécs
2026.06.20. - 2026.06.20.
Balatonfüred
2026.06.20. - 2026.06.20.
Szőce
2026.06.20. - 2026.06.20.
Nemesvámos - Baláca
2026.06.11. - 2027.06.27.
Szombathely
2026.06.05. - 2026.08.23.
Budapest
2026.05.31. - 2026.08.23.
Hódmezővásárhely
2026.05.30. - 2026.06.30.
Herend
2026.05.30. - 2026.11.14.
Kecskemét
2026.05.30. - 2026.08.31.
Hódmezővásárhely
2026.05.29. - 2026.08.15.
Tatabánya
2026.05.29. - 2026.06.28.
Veszprém
2026.05.29. - 2026.06.28.
Budapest
Wosinsky Mór Múzeum Megyeházi Kiállítóhelye - Szekszárd
Részlet a régi megyeháza világa c. kiállításból - Könyvtár-terem
Cím: 7100, Szekszárd Béla király tér 1.
Telefonszám: (74) 419-667
Nyitva tartás: A múzeum egész évben csak előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
állandó kiállítás, festészet, képzőművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
2000 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
(min. 25 fő)
1500 HUF
/ fő
Egyéni belépő diákoknak
1000 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
1000 HUF
Egyéni kombinált belépő felnőtteknek
(a szekszárdi kiállításokra)
4000 HUF
Fotó
1000 HUF
Videó
1000 HUF
Mattioni Eszter (1902-1992) Szekszárdon született. Édesapja olasz selyemkészítési szakember volt, aki Bezerédj Pál hívására érkezett Magyarországra. Anyai nagyanyja pedig az a Sass Erzsike volt, akihez Petőfi Sándor "A négyökrös szekér" című versét írta 1845 őszén Borjódon.
Mattioni Eszter: Decsi asszony kenyérrel, 1958
Mattioni Eszter a Képzőművészeti Főiskolát Rudnay Gyula növendékeként végezte el volt. Első önálló kiállítása 1929-ben az Ernst Múzeumban volt. Ugyanebben az évben mutatkozott be először Szekszárdon, egy csoportkiállításon.

A korabeli kritika is felfigyelt határozott színérzékére és festményei szivárványos színeire: munkáiban felfedezhető a kortárs olasz neoklasszicizáló művészet avagy az ún. római iskola hatása. 1937-ben a Párizsi Világkiállításon Magyarországot a római iskola művészei képviselték. Mattioni Esztert az egyik magyar pavilon kapuját díszítő festményeiért Diplome d'Honeur-rel jutalmazták.

1931 és 1942 között a szolnoki művésztelepen dolgozott, melynek vezető egyénisége akkoriban Aba Novák Vilmos volt. A szolnoki művésztelepen töltött idő meghatározó szerepet játszott művészi pályáján. Festményinek színvilága visszafogottabbá vált: hideg színek, dinamikus vonások jellemzik a "Szolnoki Tabán" és a "Mátrai Búcsú" című képeit.

Szolnokon alkotta meg Pólya Ivánnal közösen, majd önállóan fejlesztette tovább a hímeskő technológiáját. A hímeskő a klasszikus, hagyományos mozaik XX. századi változata: az egyformára vágott üveghasábok, kőzúzalékok helyett az ábra formáinak megfelelő, különböző méretű színes márványdarabokat, féldrágaköveket ágyazott cementbe. Ezzel az ábrázolás eszközeit is megteremtette, tárgyakat, anatómiát jelzett velük, utalt a perspektívára, stilizált rendbe fogta a figurákat, dekoratív foltritmussá írta át a fákat, virágokat, sárközi pártákat, hímzett kendőket.

1943-ban a Budapesti (Stühmer) Csokoládégyár számára készített nagyméretű allegorikus kompozíciót. 1948-ban a győri Székesegyház Szt. László sírkápolnájában, Apor Vilmos síremléke köré hímeskő kompozíciót állított össze. Legnagyobb vallásos témájú alkotását a budapesti Rókus kápolnában találjuk.

A munkásságát bemutató kiállítás alapját a festőművésznő által 1981-ben szülővárosának ajándékozott gyűjtemény teremtette meg.