Eseménynaptár
2019. december
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
2019.12.14. - 2019.12.14.
Dunaújváros
2019.12.13. - 2019.12.13.
Dunaújváros
2019.12.13. - 2020.03.21.
Budapest
2019.12.10. - 2019.12.10.
Budapest
2019.12.09. - 2020.10.31.
Budapest
2019.12.05. - 2020.01.26.
Hódmezővásárhely
2019.12.04. - 2019.12.04.
Kápolnásnyék
2019.11.27. - 2019.11.27.
Baja - Szentistván
2019.11.27. - 2019.11.27.
Budapest
2019.11.27. - 2020.01.15.
Budapest
2019.11.26. - 2019.11.27.
Budapest
2019.11.19. - 2020.01.15.
Hódmezővásárhely
2019.11.08. - 2020.04.05.
Budapest
2019.11.08. - 2019.12.20.
Székesfehérvár
2019.11.05. - 2019.12.07.
Budapest
2019.10.16. - 2019.11.18.
Budapest
2019.10.12. - 2020.02.12.
Veszprém
2019.09.28. - 2020.01.15.
Győr
2019.09.17. - 2019.12.10.
Székesfehérvár
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága - Damjanich János Múzeum - Szolnok
Damjanich János Múzeum, Szolnok
Cím: 5000, Szolnok Kossuth tér 4.
Telefonszám: (56) 510-152
Nyitva tartás: I.18-XII.11.: K-V 9-17
állandó kiállítás, evangélikus, iparművészet, képzőművészet, néprajz, régészet, vallások
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
(az időszaki kiállítás megtekintésére)
260 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
(az időszaki kiállítás megtekintésére,10 fő felett)
130 HUF
Tárlatvezetés
(az időszaki kiállításban)
2000 HUF
A történeti állandó kiállítás kapcsolódik a régészeti, a megvalósított néprajzi egységek, sőt bizonyos mértékig még a képzőművészeti tárlat speciális anyagához is. A választott témához - vagyis Jász-Nagykun-Szolnok megye középső kőkorától napjainkig végigvezetett településtörténeti és lakáskultúra-vázlatához - a történeti kiállítás a megyére jellemző, a XIX–XX. századi parasztpolgári körülmények bemutatására vállalkozott. A kiállítási anyag döntően Szolnokról származik, így a megyeszékhely polgári fejlődését követhetjük nyomon.

A kiállítás kezdő képe egy Szolnok városi utcarészlet a századforduló és 1938 közötti időszakból. A háttér fő eleme a csaknem egymás mellett fekvő három templom (katolikus, református és izraelita) ábrázolása, mely a város jellegzetességévé vált.

A "lakásba" belépve a konyhát pillantjuk meg először, mely a háztartási munkák színhelye, gyakran a cseléd hálóhelye is. Legfontosabb bútorai a legtöbbször fehérre festett konyhaszekrény, konyhaasztal, konyhaszékek, stelázsi, vizespad, szenes-, fás- és szemetesláda, valamint a takaréktűzhely. Eszközkészletére nem fordítottak különösebb figyelmet, de a megfelelő számú, minőségű és differenciáltságú edénysorozatnak meg kellett lennie.

Ezt követi az ebédlő, ahol középen áll a nagyméretű, kihúzható ebédlőasztal székekkel. A falak mellett ebédlőszekrény és egy kisebb pohárszék a tálalásnál-étkezésnél használt evőeszközök, porcelán készletek, poharak tárolására.

A szalonban a legelegánsabb bútorok, ülőalkalmatosságok dominálnak. Ha a házban nem volt külön dolgozószoba, ide került (kiállításunkban is) a faragott íróasztal és a könyvszekrény.

A hálószoba berendezésében a fekhelyek, az egymás mellé állított, bevetett ágyak a meghatározók. A páros ágy két oldalán éjjeliszekrények állnak. A márványlappal fedett fésülködőasztalon a szépítkezés korabeli eszközei kapnak helyet. A hálószoba másik részében állnak az akasztós és a polcos fehérneműs szekrények. A falakon családi fotográfiák láthatók.

A kiállításban hasonlóan a régészeti kiállításhoz látható a "kincstár", a gyűjtemény legszebb darabjaival. Ezek javarészt a nagyrévi evangélikus lelkész, Kontsek Károly iparművészeti gyűjteményéből származnak, mely megőrizte számunkra a XIX. és a XX. század polgári ízlés tárgykultúrájának számos darabját.
Múzeumi órák
10 - 18 éveseknek
A múzeum díszudvaráról induló fiataloknak rejtvényes feladatok megoldásával kell eljutnia az előre megjelölt helyszínekre. Útba kell ejteniük a városháza, a volt Nemzeti szálló, a Szolnoki Galéria, a Verseghy Ferenc Gimnázium, a Szigligeti Színház, és a Tisza szálló épületét, valamint a Verseghy parkot, a Tabánt és a Művésztelepet. Az út során, avagy akár a közben található emléktáblákat, akár helyi tudorokat kifaggatva ki kell deríteniük az adott épület múltját (születés, alkotó, stílus, stb.) és jelenét. tovább