Eseménynaptár
2019. február
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
1
2
3
2019.02.21. - 2019.02.21.
Baja - Szentistván
2019.02.21. - 2019.02.22.
Budapest
2019.02.21. - 2019.03.14.
Székesfehérvár
2019.02.20. - 2019.02.20.
Debrecen
2019.02.20. - 2019.04.06.
Budapest
2019.02.20. - 2019.05.26.
Békéscsaba
2019.02.17. - 2019.02.17.
Debrecen
2019.02.17. - 2019.02.17.
Debrecen
2019.02.16. - 2019.02.16.
Budapest
2019.02.16. - 2019.02.16.
Kaposvár
2019.02.16. - 2019.02.16.
Budapest
2019.02.16. - 2019.02.16.
Budapest
2019.02.16. - 2019.02.16.
Budapest
2019.02.16. - 2019.03.17.
Budapest
2019.02.15. - 2019.03.31.
Hódmezővásárhely
2019.02.06. - 2019.04.14.
Budapest
2019.02.06. - 2019.02.24.
Pécs
2019.02.05. - 2019.03.31.
Budapest
2019.02.02. - 2019.03.31.
Győr
2019.02.02. - 2019.03.31.
Győr
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága - Damjanich János Múzeum - Szolnok
Damjanich János Múzeum, Szolnok
Cím: 5000, Szolnok Kossuth tér 4.
Telefonszám: (56) 510-152
Nyitva tartás: I.18-XII.11.: K-V 9-17
állandó kiállítás, evangélikus, iparművészet, képzőművészet, néprajz, régészet, vallások
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
(az időszaki kiállítás megtekintésére)
260 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
(az időszaki kiállítás megtekintésére,10 fő felett)
130 HUF
Tárlatvezetés
(az időszaki kiállításban)
2000 HUF
A történeti állandó kiállítás kapcsolódik a régészeti, a megvalósított néprajzi egységek, sőt bizonyos mértékig még a képzőművészeti tárlat speciális anyagához is. A választott témához - vagyis Jász-Nagykun-Szolnok megye középső kőkorától napjainkig végigvezetett településtörténeti és lakáskultúra-vázlatához - a történeti kiállítás a megyére jellemző, a XIX–XX. századi parasztpolgári körülmények bemutatására vállalkozott. A kiállítási anyag döntően Szolnokról származik, így a megyeszékhely polgári fejlődését követhetjük nyomon.

A kiállítás kezdő képe egy Szolnok városi utcarészlet a századforduló és 1938 közötti időszakból. A háttér fő eleme a csaknem egymás mellett fekvő három templom (katolikus, református és izraelita) ábrázolása, mely a város jellegzetességévé vált.

A "lakásba" belépve a konyhát pillantjuk meg először, mely a háztartási munkák színhelye, gyakran a cseléd hálóhelye is. Legfontosabb bútorai a legtöbbször fehérre festett konyhaszekrény, konyhaasztal, konyhaszékek, stelázsi, vizespad, szenes-, fás- és szemetesláda, valamint a takaréktűzhely. Eszközkészletére nem fordítottak különösebb figyelmet, de a megfelelő számú, minőségű és differenciáltságú edénysorozatnak meg kellett lennie.

Ezt követi az ebédlő, ahol középen áll a nagyméretű, kihúzható ebédlőasztal székekkel. A falak mellett ebédlőszekrény és egy kisebb pohárszék a tálalásnál-étkezésnél használt evőeszközök, porcelán készletek, poharak tárolására.

A szalonban a legelegánsabb bútorok, ülőalkalmatosságok dominálnak. Ha a házban nem volt külön dolgozószoba, ide került (kiállításunkban is) a faragott íróasztal és a könyvszekrény.

A hálószoba berendezésében a fekhelyek, az egymás mellé állított, bevetett ágyak a meghatározók. A páros ágy két oldalán éjjeliszekrények állnak. A márványlappal fedett fésülködőasztalon a szépítkezés korabeli eszközei kapnak helyet. A hálószoba másik részében állnak az akasztós és a polcos fehérneműs szekrények. A falakon családi fotográfiák láthatók.

A kiállításban hasonlóan a régészeti kiállításhoz látható a "kincstár", a gyűjtemény legszebb darabjaival. Ezek javarészt a nagyrévi evangélikus lelkész, Kontsek Károly iparművészeti gyűjteményéből származnak, mely megőrizte számunkra a XIX. és a XX. század polgári ízlés tárgykultúrájának számos darabját.
Múzeumi órák
10 - 18 éveseknek
A múzeum díszudvaráról induló fiataloknak rejtvényes feladatok megoldásával kell eljutnia az előre megjelölt helyszínekre. Útba kell ejteniük a városháza, a volt Nemzeti szálló, a Szolnoki Galéria, a Verseghy Ferenc Gimnázium, a Szigligeti Színház, és a Tisza szálló épületét, valamint a Verseghy parkot, a Tabánt és a Művésztelepet. Az út során, avagy akár a közben található emléktáblákat, akár helyi tudorokat kifaggatva ki kell deríteniük az adott épület múltját (születés, alkotó, stílus, stb.) és jelenét. tovább