Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.03.08.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.04. - 2024.03.10.
Budapest
2024.03.02. - 2024.03.03.
Szentendre
2024.03.02. - 2024.03.02.
Eger
2024.03.01. - 2024.03.01.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.02.29. - 2024.02.29.
Szombathely
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.28. - 2024.02.28.
Hódmezővásárhely
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
2024.02.15. - 2024.03.15.
Hódmezővásárhely
2024.02.10. - 2024.05.12.
Debrecen
Német Nemzetiségi Tájház - Mecseknádasd
Cím: 7695, Mecseknádasd Munkácsy Mihály u. 5-7.
Telefonszám: (72) 671-810
Nyitva tartás: Előzetes bejelentéses alapján
állandó kiállítás, iparművészet, népi iparművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
500 HUF
Belépő diákoknak
400 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
400 HUF
Tárlatvezetés magyar nyelven
4000 HUF
/ + ÁFA
Tárlatvezetés idegen nyelven
5000 HUF
/ + ÁFA
A Tájház első szobájában rekonstruáltuk a pécsváradi Schmidt-féle mézeskalácsos- és gyertyaöntő műhelyt. Mesterségük eredete Mária Terézia korára nyúlik vissza. A család Németországból először a felvidéki Homonnára települt, majd onnan 1889-ben Pécsváradra.

A mézeskalács-készítés és gyertyaöntés korábban elválaszthatatlanul összetartozott. A mézből tésztát - kalácsot, márcot nyertek. A sonkolyprésen át kisajtolt viaszból pedig gyertya, Opfer készült. A felmelegített viaszt függőleges tengelyű kerékre kötött egyenlő nagyságúra vágott pamutszálakra öntötték, és a kereket forgatva hízlalták kellő vastagságúra a gyertyát. Környékünkön ismerték a gyertyahúzás műveletét is. Ez az ún. gyertyahúzó asztalon történt. Az egyik dobra pamutszálat tekercseltek, melyet melegített viaszon és egy megfelelő méretre beállított tárcsán áthúzva vékony gyertyafonatokat nyertek.

Az erdőkben gazdag Keleti-Mecsek vidékén a faeszközök készítésével Kisújbánya lakói foglalkoztak. A klumpát - csapadékos évszakokban a németség körében általánosan használt lábbelit - is Kisújbányán készítették. A lábbeliket hársfából és cseresznyefából, a mezőgazdasági eszközöket bükkből, juharból és szilfából munkálták.

Mecseknádasd környékén az 1889-95 között pusztító filoxerajárványig virágzott a szőlőkultúra. A napjainkig fennmaradt kádármesterség szerszámait - a különféle gyalukat, vonókéseket, dongaszorítókat, abroncshajtókat - láthatjuk a Tájház második helyiségben.

A harmadik teremben rendeztük be a mecseknádasd-óbányai fazekasok munkáiból összeállított kiállítást. Anyagunk is igazolja, hogy eredetileg Mecseknádasd volt a fazekasközpont, s csak a századfordulótól kerül előtérbe az akkor még külvilágtól elzárt Óbánya.

A népi kismesterségek bemutatóját a baranyai németek válogatott bútoranyaga és berendezési tárgyai zárják. A hazai németség ízlését az itt élő magyarok és más nemzetiségek környezetében kölcsönhatások formálták. Berendezési tárgyaik számos megegyező vonást mutatnak a magyarokéval. Ez a hasonlóság bútoraik formájában jelentkezik, ám díszítés és színvilág tekintetében eltérnek.