A mézeskalács-készítés és gyertyaöntés korábban elválaszthatatlanul összetartozott. A mézből tésztát - kalácsot, márcot nyertek. A sonkolyprésen át kisajtolt viaszból pedig gyertya, Opfer készült. A felmelegített viaszt függőleges tengelyű kerékre kötött egyenlő nagyságúra vágott pamutszálakra öntötték, és a kereket forgatva hízlalták kellő vastagságúra a gyertyát. Környékünkön ismerték a gyertyahúzás műveletét is. Ez az ún. gyertyahúzó asztalon történt. Az egyik dobra pamutszálat tekercseltek, melyet melegített viaszon és egy megfelelő méretre beállított tárcsán áthúzva vékony gyertyafonatokat nyertek.

Az előtértől balra lévő teremben a népi kismesterségek emlékeit, bútorokat, hétköznapi berendezési tárgyakat, textíliákat, népviseletbe öltöztetett bábukat, bölcsőt, tálast, ágyat, asztalt stb, vagyis egy módosabb német parasztcsalád lakáskultúráját bemutató, rekonstruált szobabelsőt láthatunk.

Az előtérben a német nyelvterületen található Fachwerk típusait, a belső szobában a Tolna-Baranya megyei gerendavázas építkezés helyi hagyományait dokumentáljuk fényképen és rajzokon. Bemutatunk néhány, a felmért épületekben talált jellegzetes tárgyat (festett szekrény, használati eszközök), valamint egy ajtótokot - a már lebontott kisnyárádi fachwerkes házból, mely a bevésett évszám tanúsága szerint 1757-ben épült.

A mecseknádasdi Szőlő-és Bortermelők Egyesülete jóvoltából 2018-ban született meg a legújabb kiállítás, mely a nádasdi szőlőtermesztés és borkészítés eszközeit mutatja be.