Az 1780 körül épült háromosztatú, középpadkás, vert falú, nádfedeles népi műemlék, Petőfi Sándor szülőháza 1880 óta tekinthető meg belülről, akkor nyitotta meg a Magyar Írók és Művészek Társasága nevében Jókai Mór. 1948-49-ben, a forradalom és szabadságharc centenáriumi ünnepségsorozata alkalmával fogalmazódott meg az igény arra, hogy a szülőház teljes egészében múzeummá váljék. Hogy ez megvalósulhasson, rendbe kellett tenni a házat, és család bútorait ide kellett hozatni a fővárosból. 1953-ra teljesült az álom.

Az immár múzeummá vált szülőház utcai szobája a költő születésekor látható állapotot őrzi, szerény méltóságában itt áll az ágy és az almárium. A szoba másik felében, az udvari falnál faragott sarokpadok, székek, asztal és a falon egy míves téka idézik a kort, melyben Petőfi Sándor napvilágott látott. A padlózat és a mennyezet fából készült, a sarokban fehérre meszelt kemence áll.

A középső helyiség a nyitott kéményes konyha, ahol ereklyeként a dajka, Kurucz Zsuzsanna krumplinyomója és fából készült tésztaszűrője látható a konyhai felszerelési tárgyak között. Néprajzi ritkaság az itt álló középpadka; érdekes darab a többfunkciójú nyitott kémény. Az egyik sarokban egy 48-as tulipános ládát őriz a múzeum, valamint azokat az évtizedek során összegyűlt szalagokat, melyeket a tisztelet koszorúira kötve hoztak a látogatók.

A család bútorain túl számos Petőfivel kapcsolatos dokumentum és tárgy tekinthető meg a kiállításon: az apa nyitott vándorládájában (1815) olyan okiratok láthatók, amelyek a költő születése körüli időpontokban az apa itt-tartózkodását igazolják, s egyértelművé teszik, hogy az év fordulóján a Petrovics család huzamosan Kiskőrösön tartózkodott.

Hrúz Mária itt, Kiskőrösön várta első gyermekét, Sándort akit a város evangélikus templomában Martíny Mihály lelkész újév napján sietve meg is keresztelt a csecsemő közismert gyengesége és vélhetően az ünnep miatt is. A keresztelesi adatokat a kor hivatalos gyakorlatának megfelelően latin nyelven jegyezte be a lelkész.

A kiállításon az anyakönyv mellett többek között az ónból készült keresztelő kancsó, a keresztelő kút és az 1861-ből származó Grimm Vince-metszet látható; ez utóbbi az egyetlen ábrázolás a teljes családról, amelyen a Petrovics szülők, fiúk, Petőfi Sándor költő feleségével és Zoltánkával, valamint István - Petőfi Sándor öccse - is szerepel.

(Szöveg: Kispálné dr. Lucza Ilona)