Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.15. - 2024.03.15.
Szentendre
2024.03.14. - 2024.03.15.
Fülek
2024.03.11. - 2024.03.11.
Balassagyarmat
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.03.08.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.04. - 2024.03.10.
Budapest
2024.03.02. - 2024.03.03.
Szentendre
2024.03.02. - 2024.03.02.
Eger
2024.03.01. - 2024.03.01.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.02.29. - 2024.02.29.
Szombathely
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.28. - 2024.02.28.
Hódmezővásárhely
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
2024.02.15. - 2024.03.15.
Hódmezővásárhely
2024.02.10. - 2024.05.12.
Debrecen
Budapesti Történeti Múzeum - Budapest
© Budapesti Történeti Múzeum <br>A múzeum bejárata a Vár belső udvarából nyílik.
Cím: 1014, Budapest Szent György tér 2.
Telefonszám: (1) 487-8800, (1) 487-8801
Nyitva tartás: K-V 10-18
állandó kiállítás, néprajz, Őskor, történelem
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
2000 HUF
Belépő diákoknak
1000 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(10 fő felett)
500 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
1000 HUF
Belépő családoknak
2200 HUF
/ család
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(20 főig)
7000 HUF
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven
(21-35 fő)
9500 HUF
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
(20 főig)
14000 HUF
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
(21-35 fő)
18000 HUF
Audio guide
1200 HUF
Fotó
1000 HUF
Előttünk egy város, amely a Duna két partján, az Alföld és a hegyek gyűrűjében fekszik. Hogyan alakult ki a római tartományi központ, Aquincum romjain a középkori Magyar Királyság fényes székhelye, majd pusztult el a török kori háborúk és ostromok során? Hogyan jutott el Pest, Buda, Óbuda az egyesülésig és vált Közép-Európa egyik leggyorsabban fejlődő metropoliszává a 19-20. század fordulójára? Hogyan döntötte romba a második világháború a békeidők nagyvárosát és hogyan formálódott Nagy-Budapest?

A kiállítás az időrendet követve, a múzeum legfontosabb műtárgyait felsorakoztatva mutatja be Budapest történetét az antik előzményektől a rendszerváltásig.

A tárlat gerincét egy, a kronologikus rész vezérmotívumához, a Dunához hasonlóan kanyargó folyosó adja, ahol a látogatók "átúszhatják" a várostörténet időfolyamát. Alapkoncepcióját az évszázadok során újra meg újra lerombolt, majd ismét újjáépülő város képe határozza meg. A címben szereplő "fény és árnyék" a főváros épülő, virágzó időszakaira, az ezt megszakító háborúk, természeti katasztrófák, majd a rombolást követő újjáépítések egymásra rétegződésére utal. Az itt megjelenő történelmi eseményeken keresztül válnak érthetővé a látogató számára mindazon társadalom-, építészet- vagy gazdaságtörténeti sajátosságok, amelyek Közép-Európa egyik legizgalmasabb fővárosává teszik Budapestet. A műtárgyak mellett "megszólalnak" az adott történelmi eseményeket átélő egyszerű emberek is, akik naplóikban, útleírásaikban jegyezték fel élményeiket.

A kiállítás interaktívvá tételében fontos szerep jut a technikai eszközök adta lehetőségeknek. Így a múzeumokban már megszokott képernyők, digitális képkeretek és fülhallgatók mellett olyan érintőképernyős monitorok is szerepelnek a kiállításban, amelyek segítségével a látogatók például kikereshetik a lakóhelyükhöz közeli ásatási helyszíneket vagy megtekinthetnek néhány fotót az egykor ott állt épületekről.

2012 tavaszára, a tárlat II. részének megnyitására készülnek el a kiállítás kronologikus részéből mintegy oldalágként kinyúló tematikus egységek, amelyek Budapest sajátos történetét meghatározó kérdésköröket fejtenek ki, s vezetnek végig a tárgyalt időben. Ilyen például az etnikai sokféleség, amely a kezdetektől fogva jellemezte Budát, majd Pest-Budát és Budapestet, de ugyanígy említhetjük a fürdőkultúrát - amit a Rudas fürdőhöz kapcsolódó műtárgyak illusztrálnak -, vagy a középkori város gazdaságát egészen a 19. század végéig meghatározó szőlőkultúrát, melynek az ekkor megjelenő filoxéravész vetett véget, ezzel utat nyitva a budai Rózsadomb villanegyeddé válásának.