Eseménynaptár
2018. július
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
2018.07.14. - 2018.07.14.
Tác
2018.07.13. - 2018.09.02.
Budapest
2018.07.07. - 2018.11.04.
Budapest
2018.07.07. - 2018.10.14.
Budapest
2018.07.07. - 2018.07.14.
Fehérvárcsurgó
2018.07.06. - 2018.09.01.
Baja - Szentistván
2018.07.06. - 2018.09.23.
Budapest
2018.07.04. - 2018.09.20.
Budapest
2018.07.04. - 2018.09.30.
Budapest
2018.07.03. - 2018.12.31.
Veszprém
2018.07.01. - 2018.07.31.
Tiszafüred
2018.06.29. - 2018.08.28.
Dunaújváros
2018.03.01. - 2018.08.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1146, Budapest Városliget, Vajdahunyadvár
Telefonszám: (1) 363-1117
Nyitva tartás: III.1-X.31.: K-V 10-17
XI.1-II.28.: K-P 10-16, Szo-V 10-17
2011.06.22. - 2019.12.31.
állattenyésztés, gazdaság, hadtudomány, időszaki kiállítás, közlekedés, közút, lovas közlekedés, mezőgazdaság, szolgáltatás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni belépő
(Kaputorony)
300 HUF
Egyéni belépő
(Apostolok tornya)
600 HUF
Belépő felnőtteknek
1200 HUF
Belépő diákoknak
600 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
600 HUF
Egyéni kombinált belépő
(Kaputorony+ Apostolok tornya)
700 HUF
Egyéni kombinált belépő felnőtteknek
(Múzeum + Kaputorony + Apostolok tornya)
1700 HUF
Egyéni kombinált belépő diákoknak
(Múzeum + Kaputorony + Apostolok tornya)
1100 HUF
Egyéni kombinált belépő nyugdíjasoknak
(Múzeum + Kaputorony + Apostolok tornya)
1100 HUF
Tárlatvezetés magyar nyelven felnőtteknek
5000 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven diákoknak
(25 főig)
3000 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
(25 főig)
8000 HUF
/ csoport
A ló háziasítása alapvető jelentőséggel bírt az emberiség történelmében. Ez tette lehetővé a szárazföldek belsejének benépesülését, a szabad nomád életforma elterjedését. Forradalmasította a közlekedést, a szállítást, a vadászatot, a hadviselést, és nem utolsósorban a földművelésben is hasznosították a ló erejét. Sok más háziállathoz hasonlóan fogyasztották húsát és tejét, vagyontárgyat testesített meg. Ezek a szerepek évszázadokon keresztül egymás mellett, de változó hangsúllyal jelentek meg.

A ló hadászati jelentőségét már az ókorban felismerték. A harci szekerek majd minden közel-keleti és európai birodalomban ismertek voltak. Az eurázsiai füves pusztákon létrejött lovas nomád harcmodor nagy mozgékonyságot biztosított a hadaknak és lehetővé tette gyors helyváltoztatás közben is a távolra ható fegyverek használatát. Az Árpád házi királyok alatt hazánkban is megjelent és tért hódított a nyugat-európai "lovagi" harcmód. Ez új típusú lovakat, tartásmódot, lószerszámokat, kiképzést igényelt. A török korban új kihívásnak kellett megfelelnie a lovasságnak. Ehhez alkalmazkodva alakult ki a 15. században a világszerte ismert magyar csapatnem, a huszárság. A huszárok fegyverzete és viselete többször is változott, jelentőségüket egészen a 20. századig megőrizték.

A személy- és teherszállításban is meghatározó szerepet játszottak a lovak. A kiállításban gazdag illusztrációs anyag segítségével kerülnek bemutatásra a különböző szekerek és a magyar találmányként számon tartott kocsik változatos típusai. A települések közötti és a városi tömegközlekedés kezdetei is a lóvontatású járművekhez, a postakocsihoz, illetve a lóvasúthoz és az omnibuszhoz kötődnek, ahogy a taxik ősei a konflisok és fiákerek voltak.

A 18. és 19. század műszaki fejlődése és számos más tényező hatására a ló lett a mezőgazdaság elsődleges „erőgépe”. Kiállításunkban a legfontosabb szántóföldi növényünk, a búza termesztésén keresztül szemléltetjük a ló szerepét a mezőgazdaságban. Életnagyságú diorámában látható a lóvontatású eke munkája. Eredeti fényképek és modellek segítségével mutatjuk be a vetés, a betakarítás, a terményszállítás, sőt a szemnyerés és őrlés lovak segítségével elvégzett munkafolyamatait.

A lovak tartása és tenyésztése gazdasági és hadászati jelentőségének köszönhetően állami szinten is nagy figyelmet kapott. Ezért a lótenyésztés állami irányítása, a törzskönyvezés és a nagyhírű állami ménesek bemutatása is teret kap a kiállításban. A hazai lótenyésztés története a magyar lófajták szerepeltetése nélkül elképzelhetetlen lenne. Ifj. Vastagh György és Vastagh László a fajták egy-egy jellegzetes, vagy kiemelkedő egyedéről készült élethű szobrai teszik élményszerűvé a lovak fajtabemutatóját.

A 20. századra a ló elvesztette korábbi meghatározó jelentőségét, a gépesítés háttérbe szorította. Történeti áttekintésünk azonban nem lenne teljes, ha nem mutatnánk be a lovak helyét napjainkban. Ismertetjük a galoppversenyzés és az ügetőversenyzés fontosabb állomásait, illetve a teljesség igényével a lovassportokat is bemutatjuk. A hazánkban nagy hagyományokkal bíró szakágak, mint a díjlovaglás, a díjugratás, a military vagy a fogathajtás, csakúgy, mint a viszonylag kevéssé ismertek, vagy újabbak, mint pl. a lovastorna (voltizsolás), a western lovaglás vagy a lovaspóló.