Eseménynaptár
2019. november
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2019.11.08. - 2019.11.10.
Szombathely
2019.11.08. - 2020.04.05.
Budapest
2019.11.08. - 2019.12.20.
Székesfehérvár
2019.11.07. - 2019.11.10.
Budapest
2019.11.07. - 2019.11.08.
Debrecen
2019.11.05. - 2019.12.07.
Budapest
2019.10.16. - 2019.11.18.
Budapest
2019.10.12. - 2020.02.12.
Veszprém
2019.10.05. - 2019.11.30.
Hódmezővásárhely
2019.09.28. - 2020.01.15.
Győr
2019.09.27. - 2020.02.02.
Budapest
2019.09.19. - 2020.02.28.
Balassagyarmat
2019.09.19. - 2020.01.05.
Budapest
2019.09.17. - 2019.12.10.
Székesfehérvár
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1146, Budapest Városliget, Vajdahunyadvár
Telefonszám: (1) 363-1117
Nyitva tartás: III.1-X.31.: K-V 10-17
XI.1-II.28.: K-P 10-16, Szo-V 10-17
2011.06.22. - 2019.12.31.
állattenyésztés, gazdaság, hadtudomány, időszaki kiállítás, közlekedés, közút, lovas közlekedés, mezőgazdaság, szolgáltatás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni belépő
(Kaputorony)
300 HUF
Egyéni belépő
(Apostolok tornya)
600 HUF
Belépő felnőtteknek
1600 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
(Apostolok tornya, 10 fő felett)
500 HUF
Belépő diákoknak
800 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
800 HUF
Egyéni kombinált belépő felnőtteknek
(Múzeum + Kaputorony + Apostolok tornya)
2100 HUF
Egyéni kombinált belépő diákoknak
(Múzeum + Kaputorony + Apostolok tornya)
1300 HUF
Egyéni kombinált belépő nyugdíjasoknak
(Múzeum + Kaputorony + Apostolok tornya)
1300 HUF
Tárlatvezetés magyar nyelven felnőtteknek
5000 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven diákoknak
(25 főig)
3000 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
(25 főig)
8000 HUF
/ csoport
A ló háziasítása alapvető jelentőséggel bírt az emberiség történelmében. Ez tette lehetővé a szárazföldek belsejének benépesülését, a szabad nomád életforma elterjedését. Forradalmasította a közlekedést, a szállítást, a vadászatot, a hadviselést, és nem utolsósorban a földművelésben is hasznosították a ló erejét. Sok más háziállathoz hasonlóan fogyasztották húsát és tejét, vagyontárgyat testesített meg. Ezek a szerepek évszázadokon keresztül egymás mellett, de változó hangsúllyal jelentek meg.

A ló hadászati jelentőségét már az ókorban felismerték. A harci szekerek majd minden közel-keleti és európai birodalomban ismertek voltak. Az eurázsiai füves pusztákon létrejött lovas nomád harcmodor nagy mozgékonyságot biztosított a hadaknak és lehetővé tette gyors helyváltoztatás közben is a távolra ható fegyverek használatát. Az Árpád házi királyok alatt hazánkban is megjelent és tért hódított a nyugat-európai "lovagi" harcmód. Ez új típusú lovakat, tartásmódot, lószerszámokat, kiképzést igényelt. A török korban új kihívásnak kellett megfelelnie a lovasságnak. Ehhez alkalmazkodva alakult ki a 15. században a világszerte ismert magyar csapatnem, a huszárság. A huszárok fegyverzete és viselete többször is változott, jelentőségüket egészen a 20. századig megőrizték.

A személy- és teherszállításban is meghatározó szerepet játszottak a lovak. A kiállításban gazdag illusztrációs anyag segítségével kerülnek bemutatásra a különböző szekerek és a magyar találmányként számon tartott kocsik változatos típusai. A települések közötti és a városi tömegközlekedés kezdetei is a lóvontatású járművekhez, a postakocsihoz, illetve a lóvasúthoz és az omnibuszhoz kötődnek, ahogy a taxik ősei a konflisok és fiákerek voltak.

A 18. és 19. század műszaki fejlődése és számos más tényező hatására a ló lett a mezőgazdaság elsődleges „erőgépe”. Kiállításunkban a legfontosabb szántóföldi növényünk, a búza termesztésén keresztül szemléltetjük a ló szerepét a mezőgazdaságban. Életnagyságú diorámában látható a lóvontatású eke munkája. Eredeti fényképek és modellek segítségével mutatjuk be a vetés, a betakarítás, a terményszállítás, sőt a szemnyerés és őrlés lovak segítségével elvégzett munkafolyamatait.

A lovak tartása és tenyésztése gazdasági és hadászati jelentőségének köszönhetően állami szinten is nagy figyelmet kapott. Ezért a lótenyésztés állami irányítása, a törzskönyvezés és a nagyhírű állami ménesek bemutatása is teret kap a kiállításban. A hazai lótenyésztés története a magyar lófajták szerepeltetése nélkül elképzelhetetlen lenne. Ifj. Vastagh György és Vastagh László a fajták egy-egy jellegzetes, vagy kiemelkedő egyedéről készült élethű szobrai teszik élményszerűvé a lovak fajtabemutatóját.

A 20. századra a ló elvesztette korábbi meghatározó jelentőségét, a gépesítés háttérbe szorította. Történeti áttekintésünk azonban nem lenne teljes, ha nem mutatnánk be a lovak helyét napjainkban. Ismertetjük a galoppversenyzés és az ügetőversenyzés fontosabb állomásait, illetve a teljesség igényével a lovassportokat is bemutatjuk. A hazánkban nagy hagyományokkal bíró szakágak, mint a díjlovaglás, a díjugratás, a military vagy a fogathajtás, csakúgy, mint a viszonylag kevéssé ismertek, vagy újabbak, mint pl. a lovastorna (voltizsolás), a western lovaglás vagy a lovaspóló.