Eseménynaptár
2025. május
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2025.05.08. - 2025.05.08.
Dunaújváros
2025.05.06. - 2025.06.06.
Szeged
2025.05.06. - 2025.09.28.
Budapest
2025.05.05. - 2025.05.09.
Fehérvárcsurgó
2025.05.03. - 2025.05.03.
Budapest
2025.05.01. - 2025.05.01.
Szentendre
2025.05.01. - 2025.05.01.
Nyíregyháza - Sóstó
2025.05.01. - 2025.06.30.
Herend
2025.05.01. - 2025.08.31.
Szentendre
2025.04.30. - 2025.04.30.
Budapest
2025.04.30. - 2025.05.31.
Eger
2025.04.26. - 2025.04.26.
Fehérvárcsurgó
2025.04.26. - 2025.09.21.
Pécs
2025.04.24. - 2025.06.01.
Szombathely
2025.04.23. - 2025.04.23.
Kaposvár
2025.04.21. - 2025.04.21.
Fülek
2025.04.20. - 2025.04.21.
Szentendre
2025.04.18. - 2025.05.24.
Kiskunhalas
2025.04.17. - 2026.01.04.
Szentendre
2025.04.17. - 2025.05.17.
Budapest
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára - Budapest
Cím: 1014, Budapest Bécsi kapu tér 2-4.
2025.04.16. 17:00
Holokauszt, könyvbemutató, rendezvény, történelem, Újkor, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:

Ünnepélyes kötetbemutatót tart a Magyar Nemzeti Levéltár és a Jaffa Kiadó április 16-án 17 órától, ahol Végső István történész Gettóélet ’44 – A magyarországi gettósítást története című kötetét ajánlják az érdeklődők figyelmébe.
Végső István: Gettóélet ’44 – A magyarországi gettósítást története
Az eseményen köszöntőt mond Czetz Balázs, az Magyar Nemzeti Levéltár gyűjteményi főigazgató-helyettese, majd a szerzővel Ablonczy Balázs történész beszélget a kötetről. A Bécsi kapu téri levéltári palotába szervezett rendezvényen közreműködik Rudas Dániel kántor.


A könyvről

1944/45-ben a német mintát követve Magyarországon is megvalósult a náci típusú gettósítás, ennek következtében végül közel 600 000 ember került 221 gettóba, majd a munka- és haláltáborokba.

A tervszerűen végrehajtott elkülönítés és népirtás ugyan nem újkeletű gondolat, a gettók gyakorlati „haszna” és „hasznosulása” mégis csak fokozatosan bontakozott ki a nácik előtt is. A lakáshiány, a városok átalakulása, a kifosztás lehetőségei szépen lassan alakították ki a kényszerlakhelyek típusait és funkcióit. A magyarországi gettósítás eleinte némileg eltért az Európában elterjedt megoldásoktól, ám az 1944 tavaszán ideérkező náci zsidótlanító tanácsadók már 5-6 év tapasztalatával vágtak bele Európa egyik legnagyobb zsidó közösségének kifosztásába és kiirtásába, és ennek megoldása kapcsán számos pártra, mozgalomra, politikusra, társadalmi szervezetre tudtak támaszkodni.

A magyarországi vidéki gettók Európa „gyors” történetű kényszerlakhelyei lettek, azonban a mai napig nem lehet teljes képet bemutatni róluk, mivel hiányoznak az átfogó történeti munkák. Jelen kötet a fogalmak tisztázása és a szakirodalom alapos feldolgozása mellett fel kívánja hívni a figyelmet a magyarországi gettók működésének és történetének több aspektusára, jellemzőjére és a történettudomány adósságára.


A szerzőről

Végső István (1979) történész és holokausztkutató. A Szegedi Tudományegyetemen végzett 2002-ben történelem (bölcsész, tanár) és politikaelmélet szakokon. Helytörténeti kutatóként 2002 óta több magyarországi múzeumi, illetve kutatócsoport projektjeiben vett részt, kiadványok és kiállítások összeállításánál. Írásai és könyvei a 20. századi sorsfordulók témáiban (hadtörténet, 1956, holokauszt) és helytörténet témakörben jelentek meg.