A Kapucinus Rend (O.F.M. Cap.) egy, a ferences rendből kiindult XVI. századi reform eredményeként született meg. 1619-ben nyerte el végleges önállóságát, amikor is hivatalosan szerzetesrenddé nyilvánították. E reform ág szakállt és csuklyát (caputium-ot - innen a kapucinus elnevezés) viselő tagjai kezdettől fogva Assisi Szent Ferenc gyermekeinek tekintették magukat.

A Szent Rendalapító Atya Regulájának és Végrendeletének szellemében igyekezték élni az evangéliumi életet tulajdon nélküli szegénységben, tisztaságban és engedelmességben. Nagyobb hangsúlyt kapott életükben a csöndes, imádságos visszavonultság, de ugyanakkor ott voltak a járványos betegek ápolásánál, a csatatereken, mint tábori lelkészek, és főleg az egyszerű szegény nép körében, mint népszónokok és hittérítők. A jezsuiták után a kapucinusoknak volt a legtöbb vértanúja az ellenreformáció alatt.

A rend Magyarországra 1674-ben érkezett meg. A rend magyarországi profilja a lelkipásztorkodás, népmissziók tartása. Célkitűzése az egyszerűbb és szegényebb néprétegek megnyerése az Evangéliumnak. 1763-ban telepedtek meg Máriabesnyőn, gróf I. Grassalkovich Antal hívására, aki az épülő Mára-kegyhely gondozását bízta rájuk. A kegyhely virágzása nagy részben köszönhető az itt működő kapucinus atyáknak. A település a Galga-mente legfontosabb búcsújáró helye lett a csodálatos módon megtalált kis Mária-szobornak és a lorettói szobornak köszönhetően, de szinte az egész országból érkeztek hívek zarándoklatra. Mivel gróf I. Grassalkovich Antal nem engedélyezte a máriabesnyői barátoknak a koldulást, így ezen a településen a figyelmük speciálisan inkább az oktatás és a betegek gondozása felé fordult. 1763-tól, megtelepülésüktől kezdve a környék gyermekeit ingyen tanították, de nekik köszönhető például az első gyógyszertár működtetése is.

1950-ben a szerzetesrendek feloszlatásakor a kapucinusoknak el kellett hagyniuk Máriabesnyőt, a kolostor plébániahivatalként működött tovább. Az épületek 1989-ben kerültek vissza egyházi tulajdonba. Szomorú esemény, hogy a Magyarországon működő 4 ősi rendház (Mór, Tata, Buda, Máriabesnyő) közül a máriabesnyői rendházat néhány évvel ezelőtt ideiglenesen el kellett hagyniuk.

A kiállításon fontos, és ritkán látható tárgyakat, dokumentumokat szeretnénk bemutatni, amelyek segítik a kapucinus szerzetesek életének és máriabesnyői tevékenységüknek megismerését.