Eseménynaptár
2026. május
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2026.05.28. - 2026.06.05.
Budapest
2026.05.28. - 2026.06.05.
Budapest
2026.05.24. - 2026.05.25.
Nyíregyháza - Sóstó
2026.05.18. - 2027.01.04.
Budapest
2026.05.15. - 2026.05.15.
Nyíregyháza - Sóstó
2026.05.15. - 2026.05.16.
Sepsiszentgyörgy
2026.05.15. - 2026.10.31.
Ópusztaszer
2026.05.13. - 2026.06.20.
Szombathely
2026.05.09. - 2026.07.26.
Budapest
2026.05.08. - 2026.06.08.
Szombathely
2026.05.06. - 2026.05.06.
Budapest
2026.05.05. - 2026.06.01.
Budapest
2026.05.03. - 2026.10.31.
Ópusztaszer
2026.05.01. - 2026.05.01.
Nyíregyháza - Sóstó
2026.04.30. - 2026.04.30.
Sepsiszentgyörgy
2026.04.30. - 2026.04.30.
Budapest
2026.04.28. - 2026.04.28.
Tatabánya
2026.04.28. - 2026.04.28.
Fülek
2026.04.26. - 2026.10.06.
Szentendre
Bátai Tájház - Báta
A tájház épülete
Cím: 7149, Báta Fő u. 86.
Telefonszám: (74) 490-558, (20) 576-4130
Nyitva tartás: K 8-12, Cs, Szo 13-17
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2005.05.14. - 2005.12.31.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
500 HUF
Belépő gyermekeknek
250 HUF
Sárköz a magyar népművészeti hagyománykincs egyik leggazdagabb központja. A Duna szabályozása után a lakosság viszonylag jómódúvá vált, ezért pompás népviselet fejlődött ki, amely számos lehetőséget adott a díszes szőttesek, rojtkötések, csipkevarrások, hímzések kialakulására.
Részlet a kiállításból
Bátán a népviseletben, népszokásokban is tükröződött, hogy a lakosság a többi sárközi településtől eltérően túlnyomórészt katolikus vallású volt. Sárközben valamikor csak a bátai katolikusok körében volt szokás a hímes tojáskészítés. A legősibb díszítési móddal olvasztott méhviasszal írták a mintákat tojásra, majd sárga, piros esetleg fekete színűre megfestették. A viasz letörlése után a tojás eredeti színében látszott a minta.

Ugyancsak a bátai katolikusok viseltek "kötéses pondot". A "pöndőkötés" a csipkék kategóriájába tartozik a vászonszélek összeállításánál alkalmazták, tűvel kötötték kicsit vastagabb fonállal az erőteljes mértani vonalvezetésű csipkét az alsószoknya aljába 15-20 cm hosszban, de ugyanezzel a technikával készült csipkével varrták össze a szőttes abroszokat is. Igen szép "szávonyázott, mesterkézett" fehér vászonhímzéssel díszítették a vőlegények jegy ingjének az elejét, melynek a technikája eltér a csipkevarrástól. Sárközi jellegzetesség a délszláv kapcsolatokra utaló abrosz viselete.

A jómódú házaknál régebben száznál is több abroszt szőttek a legváltozatosabb mintákkal: csillagrózsás, kerek rózsás, madaras, makkos, hangyás, gondosan ügyelve a színek harmóniájára. Az asztali abroszok alap színe fehér, a minták pirosak, kékek. A hétköznapi utcai vagy piacra menő öltözet elengedhetetlen része a szoknya elé kötött hangyás vagy rozmaringos hímmel szövött színes abrosz volt, de a ház körül ruháik kímélésére egyszerűbb formáit is viselték az asszonyok.

A református menyecskék parittyafőkötőjét vékony fekete muszlin alapra vékony fehér cérnával hímzett "mütyürke díszítette, maguk fűzte széles gyöngygallért viseltek. A főkötőre tűzött fátyolszerű bíbor két végét színes selyemhímzés díszítette. A selyem és bársony kendőikre, kötényeikre díszes rojtot kötöttek.

A tájház birtokában lévő régi eredeti darabokat és az általuk ihletett mai kézműves munkákat kívánjuk bemutatni a látogatóknak.