Sárköz a magyar népművészeti hagyománykincs egyik leggazdagabb központja. A Duna szabályozása után a lakosság viszonylag jómódúvá vált, ezért pompás népviselet fejlődött ki, amely számos lehetőséget adott a díszes szőttesek, rojtkötések, csipkevarrások, hímzések kialakulására.

Bátán a népviseletben, népszokásokban is tükröződött, hogy a lakosság a többi sárközi településtől eltérően túlnyomórészt katolikus vallású volt. Sárközben valamikor csak a bátai katolikusok körében volt szokás a hímes tojáskészítés. A legősibb díszítési móddal olvasztott méhviasszal írták a mintákat tojásra, majd sárga, piros esetleg fekete színűre megfestették. A viasz letörlése után a tojás eredeti színében látszott a minta.

Ugyancsak a bátai katolikusok viseltek "kötéses pondot". A "pöndőkötés" a csipkék kategóriájába tartozik a vászonszélek összeállításánál alkalmazták, tűvel kötötték kicsit vastagabb fonállal az erőteljes mértani vonalvezetésű csipkét az alsószoknya aljába 15-20 cm hosszban, de ugyanezzel a technikával készült csipkével varrták össze a szőttes abroszokat is. Igen szép "szávonyázott, mesterkézett" fehér vászonhímzéssel díszítették a vőlegények jegy ingjének az elejét, melynek a technikája eltér a csipkevarrástól. Sárközi jellegzetesség a délszláv kapcsolatokra utaló abrosz viselete.

A jómódú házaknál régebben száznál is több abroszt szőttek a legváltozatosabb mintákkal: csillagrózsás, kerek rózsás, madaras, makkos, hangyás, gondosan ügyelve a színek harmóniájára. Az asztali abroszok alap színe fehér, a minták pirosak, kékek. A hétköznapi utcai vagy piacra menő öltözet elengedhetetlen része a szoknya elé kötött hangyás vagy rozmaringos hímmel szövött színes abrosz volt, de a ház körül ruháik kímélésére egyszerűbb formáit is viselték az asszonyok.

A református menyecskék parittyafőkötőjét vékony fekete muszlin alapra vékony fehér cérnával hímzett "mütyürke díszítette, maguk fűzte széles gyöngygallért viseltek. A főkötőre tűzött fátyolszerű bíbor két végét színes selyemhímzés díszítette. A selyem és bársony kendőikre, kötényeikre díszes rojtot kötöttek.

A tájház birtokában lévő régi eredeti darabokat és az általuk ihletett mai kézműves munkákat kívánjuk bemutatni a látogatóknak.