A kiállítás napjaink lovasairól, a lovak mai szerepéről szól. Az urbanizált, rohanó világból kaput nyit a természet és egy mély kapcsolat felé, a lelkünket is lóközelbe engedi. Életünk számos területén jelen vannak ezek a csodálatos állatok. Gyógyítanak, részt vesznek a rekreációban, szolgálnak a rendőrségnél, segítik sportolóinkat céljaik elérésében.

Bemutatjuk a sokak számára ismeretlen, ám rendkívül szerteágazó és sokszínű mai magyar lovas világot. A kiállításban helyt kap a honvéd, huszár hagyományok bemutatása is.

A kiállítás aktív részvételre is hív. A látogatók felülhetnek egy maratonkocsira, amit a Szilvásváradi Ménesgazdaságban Lázár Vilmos is hajtott. Egy sulkyn átélhetik az ügetők hangulatát, kipróbálhatják a különböző szakágak nyergeit. Megtapogathatják a versenypályák talajának rétegeit, egy valódi boxba belépve pedig a mai modern lótartás körülményeivel találkoznak.

Magyar hírességekkel készült interjúk, a kiállításra felajánlott díjaik és személyes tárgyaik színesítik a kiállítást, így láttatva a lovasok és a lovassportok világát. Többek között bemutatjuk Bence Balázst, Magyarország eddigi legsikeresebb lovastornászát, Ifj. Szabó Gábor, díjugrató, kétszeres felnőtt és sokszoros korosztályos magyar bajnokot, aki azt a nyerget ajánlotta fel, melyben először lovagolt versenyen. Az érdeklődők megismerhetik a távlovaglás bajnokát, Mihók Orchideát, valamint eredményeit és a sportág speciális lószerszámait.

Lázár Vilmos és Lázár Zoltán világbajnokok, fogathajtó sikereikre az egész ország büszke. A kiállításra egy általuk használt hajtószárat és a segédhajtójuk öltözetét biztosították. A díjlovaglás területéről Dallos Gyula mesteredző, örökös magyar bajnok versenyfelszerelését, a Magyar Bajnokságon és nemzetközi versenyeken nyert díjaiból készült válogatást is bemutatjuk. Dallos Gyula a magyar lovassport nemzetközileg is elismert nagykövete, a magyar díjlovaglás koronázatlan királya, aki egyedülálló rekordot tart 25 egyéni Országos Magyar Bajnoki címével. Legeredményesebb lovának, Aktionnak nevezetes versenyeken nyert szalagjai és az Európa Bajnokságon szerzett bronzérme is megtekinthetők.

Kassai Lajos világbajnokot, íjkészítő mestert, a modernkori lovasíjászat megteremtőjét sokan ismerik. Az általa kidolgozott Kassai-féle lovasíjász módszer 2013-ban elnyerte a Hungarikum címet is. A tárlaton – többek között – honfoglaláskori nyílvesszők rekonstrukciója, négy féle harci nyílheggyel és egy IX. századi tegez rekonstrukciója is látható.

Megjelennek a tenyészetek, a ménesbirtokok, és nemzeti parkok, melyek szerepe nélkülözhetetlen a lovak tenyésztésében, a fajtamentésben, a génmegőrzésében.

A Bábolnai Arab Ménes az emberiség és a lótenyésztés világkultúrájának különleges értékű történelmi színhelye. A Ménesbirtok három lófajta tenyésztésével, genetikai értékének megőrzésével, fejlesztésével foglalkozik. Bábolnán az Arab Ménesben Shagya-arab és arab telivér lovakat tenyészt, míg Dióspusztán az angol telivérek tenyésztése zajlik.
A Hortobágyon napjainkban állami ménesként működő Mátai Ménes 200-at meghaladó lóállományával Magyarország egyik legjelentősebb, nagy hagyománnyal bíró lótenyésztő központja. Legfontosabb feladata a 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánított hagyományos magyar fajtakörbe tartozó nóniusz fajta génmegőrzése és a pásztorló jószágtartás fenntartása, bemutatása.

Az Aggteleki Nemzeti Park nagy szerepet játszik a hucul lófajta túlélésében. Az elsődleges cél az ősi jelleg megtartása és a magyar kancacsaládok génkészletének megőrzése, a fajta belső értékeinek megóvása.

Az Őrségi Nemzeti Parkban egy feledésbe merült lófajta, a muraközi ló megőrzését karolták fel. A Bükki Nemzeti Park területén a védett őshonos mezőgazdasági állatfajták közé sorolt furioso-north star fajtájú lovak tartását valósították meg. A ménes alapját egy nagyon jelentős genetikai értéket képező állomány alkotja.

Az 1953-ban alapított Szilvásváradi Állami Gazdaság feladata a magyarországi lipicai törzstenyészet fenntartása, sportkipróbálása és népszerűsítése.

A kiállításon bemutatkoznak szabadidomítók, kaszkadőrök, lovasrendőrök, polgárőrök, kovácsok, lógyógyászok, etológusok. Bepillanthatunk a lovasterápia gyógyító világába és a lómenhelyek küzdelmes életébe. Megjelennek azok, akiken segítenek a lovak és azok is, akik a lovakon segítenek.

A gyerekeket külön kalauzoljuk végig a kiállításon, rengeteg élményt és hasznos tudást átadva. Egy kicsinyített akadálypályán kipróbálhatják a díjugratást, ügyességi feladatokat oldhatnak meg. Különböző szakágak nyergeibe, egy sulkyra és egy maratonkocsira is felkapaszkodhatnak. Egy igazi boxba belépve mozizhatnak, megtapasztalhatják a lovasterápia élményét, megismerkedhetnek a lovasíjászat eszközeivel.

A régmúlt időkben a ló az ember társa volt a munkában, a földművelésben, a teherhordásban, az utazásban. Szerepe napjainkra egyértelműen megváltozott. Ám nem szűntünk meg szeretni őt. Keressük a kapcsolatot vele, vágyunk a társaságára. Életünk ma is elképzelhetetlen lenne nélküle, rábízzuk magunkat, gyermekeinket. LÓKÖZELBEN vagyunk.