Köztudott, hogy az antiszemitizmus az első világháború utáni ellenforradalmi rendszerben mennyire áthatotta a közgondolkodást. Vendégeinkkel arról beszélgetünk, hogy a fajtisztaság fogalmát hogyan próbálták tudományos érvekkel alátámasztani.
A századfordulón és különösen az első világháború utáni erősen antiszemita nyilvános diskurzusban a faj fogalmának is fontos szerep jutott. Magyarországon is egyre nagyobb teret hódított az a vélekedés, hogy a zsidóság egy alsóbbrendű faj.

Az ideológusoknak és az antiszemita tudósoknak azonban gondot okozott a germán faj felsőbbrendűségét hangoztató elképzelés, különösen a fajok felállított hierarchiája, ami a magyarokat a germánokhoz képest alsóbbrendű fajként határozta meg. Méhely Lajos akadémikus a biológiailag újradefiniált magyarságot igyekezett tudományos argumentációval és leírásokkal elkülöníteni a zsidóságtól, fajbiológiai nézeteiben a kor kurrens nyugati fajelméletei keveredtek a közkeletű antiszemitizmussal.

A beszélgetés a fajtisztaság és eugenika fogalmait járja körül, és kitér a magyarok eredet kérdésére, a magyar fajelméleti gondolkodás érveire és határaira.