Eseménynaptár
2024. július
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
2024.07.22. - 2025.03.31.
Budapest
2024.07.10. - 2024.07.24.
Budapest
2024.07.07. - 2024.08.04.
Ópusztaszer
2024.07.06. - 2024.08.04.
Ópusztaszer
2024.07.01. - 2024.08.10.
Gödöllő
2024.06.30. - 2024.06.30.
Fehérvárcsurgó
2024.06.30. - 2024.06.30.
Fehérvárcsurgó
2024.06.28. - 2024.06.28.
Szeged
2024.06.28. - 2024.06.28.
Budapest
2024.06.28. - 2024.06.29.
Kápolnásnyék
2024.06.27. - 2024.08.16.
Sepsiszentgyörgy
2024.06.26. - 2024.06.26.
Szekszárd
2024.06.22. - 2024.06.22.
Zirc
2024.06.22. - 2024.06.22.
Székesfehérvár
2024.06.22. - 2024.06.22.
Szigetvár
2024.06.22. - 2024.11.15.
Hódmezővásárhely
2024.06.21. - 2024.10.06.
Budapest
2024.06.19. - 2024.09.22.
Budapest
2024.06.15. - 2024.09.15.
Hódmezővásárhely
2024.06.07. - 2025.02.02.
Budapest
Csabai Tanya és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhely - Békéscsaba
A csókási szélmalom
Cím: 5600, Békéscsaba Gyulai út 65.
Telefonszám: (66) 441-026
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-Szo 9-17
Békés megye az elmúlt évszázadokban mindig vezető szerepet játszott a magyar gabonatermesztésben és feldolgozásban. Magyarországon ezen a tájon termett a legjobb minőségű búza. Itt működtek a jelentős eredményeket elért búzanemesítők közül Mokry Sámuel és Baross László. A megye száraz- és szélmalmai, majd később gőzmalmai - első helyen is a békéscsabai István-malom - az ország legnagyobb és legkorszerűbb malmai közé tartoztak. tovább
Állandó kiállítások
A csabai tanya
Jellegzetes, 14 öl hosszú, háromosztatú, 1824-ben épült kisparaszti tanya. Az 1888. évi csabai nagy árvíz után bővült színnel, istállóval és melléképületekkel. Az épület az alföldi népi építkezés szép emléke. A gabonatermesztésre berendezkedett kisparaszti gazdaság felszerelését, a család életének színterét - a tanyát - ez a múzeumi egység állítja a látogató elé. tovább
A gabonafélék termesztését, hozzávetőleges számítások szerint 8000 évvel ezelőtt, a Körös-kultúra népe honosította meg ezen a vidéken. Az őket követő szkíták, kelták, szarmaták, germán és avar törzsek az állattartás mellett - kisebb-nagyobb mértékben - gabonafélék termesztésével is foglalkoztak. Gabonatároló edényeik és őrlőeszközeik hiteles régészeti ásatásokból is ismertek. tovább
A szélmalmot egy Dobsa nevű parasztember építette 1855-1860 között. Helyben égetett nagyméretű téglákból épült, a Maroson és a Száraz-éren úsztatott faanyag felasználásával. Két pár malomkövét az országos hírű sárospataki malomkőbányból szállították Csókáspusztára. tovább