2020.07.05.
Debreceni Művelődési Központ

Flashmobbal emlékeztek meg Trianon 100. évfordulójára

2020.07.03.
Havanna Kiállítóhely és Múzeumi Foglalkoztató

Ideiglenesen bezárt az intézmény

2020.07.03.
Magyar Nemzeti Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeum ásatása a regéci várban

2020.07.03.
Déri Múzeum

Mit rejt a város szövete?

2020.07.02.
Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ

Július 7-től a Capa Központ összes kiállítása látogatható

2020.07.02.
Erkel Ferenc Múzeum

Ismét nyitva a gyulai kiállítóhelyek

2020.07.02.
Hatvany Lajos Múzeum

A zöldhasú takácsok

2020.07.02.
Janus Pannonius Múzeum

A nagy háború - egy hadifogoly naplójából

2020.07.02.
Jósa András Múzeum

Státuszszimbólum - gyerekeknek

Csabai Tanya és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhely - Békéscsaba
A csókási szélmalom
Cím: 5600, Békéscsaba Gyulai út 65.
Telefonszám: (66) 441-026
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-Szo 9-17
Békés megye az elmúlt évszázadokban mindig vezető szerepet játszott a magyar gabonatermesztésben és feldolgozásban. Magyarországon ezen a tájon termett a legjobb minőségű búza. Itt működtek a jelentős eredményeket elért búzanemesítők közül Mokry Sámuel és Baross László. A megye száraz- és szélmalmai, majd később gőzmalmai - első helyen is a békéscsabai István-malom - az ország legnagyobb és legkorszerűbb malmai közé tartoztak. tovább
Állandó kiállítások
A csabai tanya
Jellegzetes, 14 öl hosszú, háromosztatú, 1824-ben épült kisparaszti tanya. Az 1888. évi csabai nagy árvíz után bővült színnel, istállóval és melléképületekkel. Az épület az alföldi népi építkezés szép emléke. A gabonatermesztésre berendezkedett kisparaszti gazdaság felszerelését, a család életének színterét - a tanyát - ez a múzeumi egység állítja a látogató elé. tovább
A szélmalmot egy Dobsa nevű parasztember építette 1855-1860 között. Helyben égetett nagyméretű téglákból épült, a Maroson és a Száraz-éren úsztatott faanyag felasználásával. Két pár malomkövét az országos hírű sárospataki malomkőbányból szállították Csókáspusztára. tovább
A gabonafélék termesztését, hozzávetőleges számítások szerint 8000 évvel ezelőtt, a Körös-kultúra népe honosította meg ezen a vidéken. Az őket követő szkíták, kelták, szarmaták, germán és avar törzsek az állattartás mellett - kisebb-nagyobb mértékben - gabonafélék termesztésével is foglalkoztak. Gabonatároló edényeik és őrlőeszközeik hiteles régészeti ásatásokból is ismertek. tovább