Eseménynaptár
2024. október
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
2024.10.03. - 2024.10.03.
Dunaújváros
2024.10.01. - 2024.10.01.
Budapest
2024.10.01. - 2024.10.01.
Gyula
2024.09.30. - 2024.11.10.
Dunaújváros
2024.09.30. - 2025.06.30.
Budapest
2024.09.29. - 2024.10.27.
Veszprém
2024.09.28. - 2024.09.28.
Ópusztaszer
2024.09.28. - 2024.09.28.
Ópusztaszer
2024.09.27. - 2024.09.27.
Budapest
2024.09.27. - 2024.10.27.
Szombathely
2024.09.26. - 2024.09.26.
Budapest
2024.09.25. - 2024.09.25.
Budapest
2024.09.20. - 2025.01.31.
Budapest
2024.09.18. - 2024.10.18.
Veszprém
2024.09.13. - 2024.11.24.
Sepsiszentgyörgy
2024.09.07. - 2024.10.25.
Kecskemét
2024.09.01. - 2024.10.31.
Veszprém
2024.08.01. - 2024.09.01.
Budapest
2024.07.22. - 2025.03.31.
Budapest
2024.07.19. - 2024.10.06.
Budapest
Csabai Tanya és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhely - Békéscsaba
A csókási szélmalom
Cím: 5600, Békéscsaba Gyulai út 65.
Telefonszám: (66) 441-026
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-Szo 9-17
Békés megye az elmúlt évszázadokban mindig vezető szerepet játszott a magyar gabonatermesztésben és feldolgozásban. Magyarországon ezen a tájon termett a legjobb minőségű búza. Itt működtek a jelentős eredményeket elért búzanemesítők közül Mokry Sámuel és Baross László. A megye száraz- és szélmalmai, majd később gőzmalmai - első helyen is a békéscsabai István-malom - az ország legnagyobb és legkorszerűbb malmai közé tartoztak. tovább
Állandó kiállítások
A szélmalmot egy Dobsa nevű parasztember építette 1855-1860 között. Helyben égetett nagyméretű téglákból épült, a Maroson és a Száraz-éren úsztatott faanyag felasználásával. Két pár malomkövét az országos hírű sárospataki malomkőbányból szállították Csókáspusztára. tovább
A csabai tanya
Jellegzetes, 14 öl hosszú, háromosztatú, 1824-ben épült kisparaszti tanya. Az 1888. évi csabai nagy árvíz után bővült színnel, istállóval és melléképületekkel. Az épület az alföldi népi építkezés szép emléke. A gabonatermesztésre berendezkedett kisparaszti gazdaság felszerelését, a család életének színterét - a tanyát - ez a múzeumi egység állítja a látogató elé. tovább
A gabonafélék termesztését, hozzávetőleges számítások szerint 8000 évvel ezelőtt, a Körös-kultúra népe honosította meg ezen a vidéken. Az őket követő szkíták, kelták, szarmaták, germán és avar törzsek az állattartás mellett - kisebb-nagyobb mértékben - gabonafélék termesztésével is foglalkoztak. Gabonatároló edényeik és őrlőeszközeik hiteles régészeti ásatásokból is ismertek. tovább