Eseménynaptár
2023. március
27
28
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2023.03.22. - 2023.03.22.
Budapest
2023.03.21. - 2023.03.21.
Budapest
2023.03.15. - 2023.03.15.
Nyíregyháza - Sóstó
2023.03.13. - 2023.03.31.
Hajdúszoboszló
2023.03.11. - 2023.03.11.
Budapest
2023.03.10. - 2023.03.10.
Budapest
2023.03.10. - 2023.03.10.
Budapest
2023.03.10. - 2023.03.10.
Budapest
2023.03.09. - 2023.03.09.
Budapest
2023.03.08. - 2023.05.31.
Pécs
2023.03.06. - 2023.03.10.
Paks
2023.03.05. - 2023.03.05.
Budapest
2023.02.24. - 2023.03.26.
Sepsiszentgyörgy
2023.02.23. - 2023.05.21.
Budapest
2023.02.21. - 2023.03.01.
Kápolnásnyék
2023.02.21. - 2023.03.12.
Fehérvárcsurgó
2023.02.21. - 2023.03.12.
Fehérvárcsurgó
2023.02.16. - 2023.10.30.
Budapest
2023.02.10. - 2023.03.26.
Budapest
2023.02.09. - 2023.03.26.
Budapest
Csabai Tanya és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhely - Békéscsaba
A csókási szélmalom
Cím: 5600, Békéscsaba Gyulai út 65.
Telefonszám: (66) 441-026
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-Szo 9-17
Békés megye az elmúlt évszázadokban mindig vezető szerepet játszott a magyar gabonatermesztésben és feldolgozásban. Magyarországon ezen a tájon termett a legjobb minőségű búza. Itt működtek a jelentős eredményeket elért búzanemesítők közül Mokry Sámuel és Baross László. A megye száraz- és szélmalmai, majd később gőzmalmai - első helyen is a békéscsabai István-malom - az ország legnagyobb és legkorszerűbb malmai közé tartoztak. tovább
Állandó kiállítások
A gabonafélék termesztését, hozzávetőleges számítások szerint 8000 évvel ezelőtt, a Körös-kultúra népe honosította meg ezen a vidéken. Az őket követő szkíták, kelták, szarmaták, germán és avar törzsek az állattartás mellett - kisebb-nagyobb mértékben - gabonafélék termesztésével is foglalkoztak. Gabonatároló edényeik és őrlőeszközeik hiteles régészeti ásatásokból is ismertek. tovább
A szélmalmot egy Dobsa nevű parasztember építette 1855-1860 között. Helyben égetett nagyméretű téglákból épült, a Maroson és a Száraz-éren úsztatott faanyag felasználásával. Két pár malomkövét az országos hírű sárospataki malomkőbányból szállították Csókáspusztára. tovább
A csabai tanya
Jellegzetes, 14 öl hosszú, háromosztatú, 1824-ben épült kisparaszti tanya. Az 1888. évi csabai nagy árvíz után bővült színnel, istállóval és melléképületekkel. Az épület az alföldi népi építkezés szép emléke. A gabonatermesztésre berendezkedett kisparaszti gazdaság felszerelését, a család életének színterét - a tanyát - ez a múzeumi egység állítja a látogató elé. tovább