Eseménynaptár
2025. május
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2025.05.01. - 2025.05.01.
Nyíregyháza - Sóstó
2025.05.01. - 2025.05.01.
Szentendre
2025.05.01. - 2025.08.31.
Szentendre
2025.04.30. - 2025.04.30.
Budapest
2025.04.30. - 2025.05.31.
Eger
2025.04.26. - 2025.04.26.
Fehérvárcsurgó
2025.04.26. - 2025.09.21.
Pécs
2025.04.24. - 2025.06.01.
Szombathely
2025.04.23. - 2025.04.23.
Kaposvár
2025.04.21. - 2025.04.21.
Fülek
2025.04.20. - 2025.04.21.
Szentendre
2025.04.19. - 2025.04.19.
Balassagyarmat
2025.04.19. - 2025.04.21.
Eger
2025.04.18. - 2025.04.21.
Ópusztaszer
2025.04.18. - 2025.05.24.
Kiskunhalas
2025.04.17. - 2025.05.17.
Budapest
2025.04.17. - 2026.01.04.
Szentendre
2025.04.16. - 2025.05.16.
Nyíregyháza - Sóstó
2025.04.16. - 2025.05.11.
Szombathely
2025.04.14. - 2025.12.12.
Budapest
Csabai Tanya és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhely - Békéscsaba
A csókási szélmalom
Cím: 5600, Békéscsaba Gyulai út 65.
Telefonszám: (66) 441-026
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-Szo 9-17
Békés megye az elmúlt évszázadokban mindig vezető szerepet játszott a magyar gabonatermesztésben és feldolgozásban. Magyarországon ezen a tájon termett a legjobb minőségű búza. Itt működtek a jelentős eredményeket elért búzanemesítők közül Mokry Sámuel és Baross László. A megye száraz- és szélmalmai, majd később gőzmalmai - első helyen is a békéscsabai István-malom - az ország legnagyobb és legkorszerűbb malmai közé tartoztak. tovább
Állandó kiállítások
A szélmalmot egy Dobsa nevű parasztember építette 1855-1860 között. Helyben égetett nagyméretű téglákból épült, a Maroson és a Száraz-éren úsztatott faanyag felasználásával. Két pár malomkövét az országos hírű sárospataki malomkőbányból szállították Csókáspusztára. tovább
A csabai tanya
Jellegzetes, 14 öl hosszú, háromosztatú, 1824-ben épült kisparaszti tanya. Az 1888. évi csabai nagy árvíz után bővült színnel, istállóval és melléképületekkel. Az épület az alföldi népi építkezés szép emléke. A gabonatermesztésre berendezkedett kisparaszti gazdaság felszerelését, a család életének színterét - a tanyát - ez a múzeumi egység állítja a látogató elé. tovább
A gabonafélék termesztését, hozzávetőleges számítások szerint 8000 évvel ezelőtt, a Körös-kultúra népe honosította meg ezen a vidéken. Az őket követő szkíták, kelták, szarmaták, germán és avar törzsek az állattartás mellett - kisebb-nagyobb mértékben - gabonafélék termesztésével is foglalkoztak. Gabonatároló edényeik és őrlőeszközeik hiteles régészeti ásatásokból is ismertek. tovább