A tananyagban a magyarországi deportálások témája kerül bemutatásra. A téma feldolgozása során szó esik a zsidókérdés nácik általi végső megoldásáról. Bemutatjuk a haláltáborokat és a zsidók ipari módon való meggyilkolásának programját.

Ebben a tanegységben a munkaszolgálat intézményéről tanulunk. Szó esik arról, hogy az 1939 évi honvédelmi törvény alapján hogyan rekesztették ki a zsidókat, immár jogi alappal bíróan (hiszen az ellenforradalmi rendszer már a kezdetektől, 1919-20-tól sem bízott a zsidókban) a fegyveres katonai szolgálatból.

A tananyag megismerteti az érdeklődőket azokkal az ideológiai pillérekkel, amelyek két és fél évtizedes társadalmi jelenléte előkészítette a magyar társadalmat arra, hogy közömbös szemlélőként nézze végig a faji törvények értelmében zsidónak számító honfitársainak kirekesztését, üldözését, elhurcolását vagy éppen meggyilkolását.

A legnagyobb halál- és munkatábor működésébe pillanthatunk bele az egyedülálló fotósorozat segítségével.

A foglalkozás történeti kontextusban mutatja be két ősi szimbólum, az Árpád-házi királyok vörös-fehér sávos zászlója és a turulmadár történetét, valamint azt, hogyan és milyen jelképeket, jelvényeket, zászlókat használt a Horthy-rendszer és annak szélsőjobboldali ellenzéke.

Ez a tanegység a budapesti zsidóság sorsával foglalkozik, nem csupán a kilenc héten keresztül fennálló gettókkal, hanem a német megszállástól (1944. március 19.) a pesti városrész felszabadulásáig (1945. január 18.).

Ez a tanegység igyekszik bemutatni azt a történelmi együttélést, amely a magyarok és a zsidók között fennállt az államiság kezdete óta. A program során elsősorban arra koncentrálunk, hogy a többségi társadalom hogyan viszonyult a zsidósághoz.

Ebben a tanegységben azokkal a személyekkel foglalkozunk, akik részt vettek a gyilkosságokban. Vajon csak azok tehetőek felelőssé a holokausztért, akik a parancsokat kiadták? Vagy, akik meghúzták a ravaszt?

Ebben a tanegységben azokról a személyekkel foglalkozunk, akik a faji politika és propaganda őrületében az üldözött zsidók mentésére vállalkoztak.

A nácik és elvbarátaik nem csupán fizikailag, hanem anyagilag is meg akarták semmisíteni a zsidókat. Ebben a tananyagban a magyarországi zsidók anyagi megsemmisítésének témájáról tanulunk. Igyekszünk felvázolni azt az ívet, ahogyan a magyar zsidókat teljesen megfosztották vagyonuktól.

A tananyag azokkal a törvényekkel foglalkozik, amelyeken keresztül a magyarországi zsidóságot az ország német megszállását megelőzően, 1938-44 között kirekesztették, és jogaitól megfosztották.

A tananyagban a náci koncentrációs táborokkal foglalkozunk. Bemutatjuk a táborok létrehozásának célját, rendszerét és típusait. Ismertetjük a náci táborrendszer fejlődésének fázisait. Szólunk arról, hogy milyen módon valósult meg a rabok megalázása, megtörése.

Ebben a tanegységben körüljárjuk a magyar kollaboráció, együttműködés kérdését a magyarországi zsidóság megbélyegzésében, gettósításában és deportálásában. Szó esik arról, hogy milyen módon működtek együtt a nácikkal a megszállt Európa más országaiban.

Sokat tudunk már a holokausztról, a foglalkozás arra koncentrál, hogy a gyerekek és a fiatalok, hogyan élték meg a kirekesztést, az üldözést. Milyen lehetőségeik voltak a túlélésre?

Kertész Imre Nobel-díjas író legismertebb művének történelmi háttere. Értelmezzük a Köves Gyurival történteket a dokumentumok alapján.

A tanegységben - amelyet a Yad Vashem jelentett meg - egy olyan képeskönyvet tanulmányozunk, amelyet egy apa készített kisfia harmadik születésnapjára a terezíni (Theresienstadt) gettóban. A könyv, mivel egy három éves gyerek számára készült, kevés szöveget, de sok képet tartalmaz.

A következő tanegységben két fontos témáról esik szó. Egyik oldalról megismerkedünk azzal, hogy mit, mikor és milyen mélységben tudtak a Szövetségesek a náci "végső megoldásról". Hogyan dolgozták fel az ismert tényeket és milyen cselekvésre sarkallta ez őket?

Ebben a tanegységben a következő témákkal foglalkozunk, a tanulók aktív bevonásával: milyen választások és döntések elé kerültek a holokausztot túlélő emberek? Az új vagy régi lakóhely közötti választás, a családalapítás és megélhetés kérdései.