Tematika: Múzeumi őszbúcsúztató - Engedd el magad!

Wolfgang Becker filmje nem filmnyelvi vívmányok tárháza, nem mozgóképes szépségek gyűjteménye. A felszínen csupán egy kedves, keserédes vígjáték, 2003-as születési dátuma ellenére ma is divatos politikai „dramedy”.

„Mélységei” sem a film belső világában keresendők, legalábbis amit egy filmklub közönsége közösen megfejthet, hanem a filmen kívül, ahová mégis a film által megnyitott gondolati utak, asszociációk vezetnek – különösen, ha a közönség körében a film megidézte idők emlékezni képes tanúi is helyet foglalnak.

Nekik biztosan eszükbe fog jutni, miféle figurák, élethelyzetek hasonlítanak a korabeli magyar valósághoz (1989–1990), és hol ordítóak – netán fájdalmasak – a különbségek a késő Kádár-kori Magyarország és a hajdani NDK között. A múltidéző képeket nézve mi kelt indulatokat egy magyar, mi kelt nosztalgiát egy német nézőben? A 2003-as év látszólag biztonságos, sőt, a film hangulatát is beleszámítva, „fölényes” messzeségben van 1990-től, a történet, azaz a német újraegyesítés esztendejétől. De vajon mekkora a távolság 2021 és 2003 között? Érvényes-e még a fölény? Mit látunk mi, mai magyar nézők, amikor egy német film bő 10 éves emlékeit szűk 20 esztendővel később a hitelesség mérlegére tesszük?

Előadó: Hirsch Tibor

Regisztráció: nem kötelező