Modern nyugati kultúránkban rendkívül nagy szerepet kap az egyes ember, az egyéniség. Önmagunkat teljesen egyedinek, egyszerinek és megismételhetetlennek tartjuk, figyelmünk középpontjában szinte folyamatosan saját magunk szellemi és anyagi fejlődése, céljaink és vágyaink elérése – önmagunk „megvalósítása” áll. Folyamatosan kommunikálunk – azaz megosztjuk egymással élményeinket, véleményünket, és szünet nélkül várjuk a környezetünkből szubjektív valóságunk visszaigazolását. Tetteinkkel, alkotásainkkal igyekszünk tudásunkat, rátermettségünket és kiválóságunkat bizonyítani, hatni egymásra.

Vajon így volt-e ez a múltban is?

A legújabb bioarchaeológiai, genetikai és izotópkémiai vizsgálatoknak köszönhetően ma már az egészen korai időszakokban is lehetőségünk nyílik egy-egy konkrét személy élettörténetének megismerésére. A művészi ábrázolások, írásos emlékek, antropológiai adatok, stb. bevonásával kutathatjuk a különböző kultúrák közösségein belüli nemi, gazdasági, társadalmi vagy rituális szerepeket, az adott korszakok ideáljait és eszményképeit. Készítéstechnikai és kísérleti régészeti elemzések segítségével a különböző foglalkozásokat űzők nyomába eredhetünk, a táplálkozás, az életmód és az életkörülmények rekonstrukciójának segítségével pedig bele is képzelhetjük magunkat a több száz vagy ezer évvel ezelőtt élt emberek szerepébe.

A 2018-as Régészet Napja alkalmával azt vizsgáljuk majd, hogy mit tud a régészet feltárni az egyéni sorsokból. A régészeti korok hősei, kiemelkedő személyiségei, a feltárásaink során megismert egyes emberek különleges vagy átlagos társadalmi szerepei megragadhatók-e a régészet eszközeivel? Ismerünk-e neveket és arcokat, el tudjuk-e mesélni történeteiket? Milyen életutakat, személyiségeket tárnak fel a történeti vagy régészeti adatok? Mit árulnak el a tárgyak egykori használóikról? Hogyan formálták az egyének a társadalmat és milyen szerepet játszottak a közösségek egészének életében? Milyen értékeknek, elvárásoknak és ideáloknak kellett megfelelniük? Egy-egy korszak kiemelkedő személyiségei hogyan testesítették meg ezeket a normákat? Mi volt a „hős” szerepe egy-egy közösségben?

Az egyéniségek régészete természetesen nem létezhet a régészet nagy egyéniségei nélkül – éppen ezért a (magyar) régészet nagy alakjainak, híres személyiségeinek (gyűjtők, tudósok, tanárok, iskolateremtő kutatók) élettörténetét bemutató előadások is helyet kaptak a programok között.

A résztvevő múzeumok, örökségvédelmi intézmények és egyetemi régészeti tanszékek a korábbiakhoz hasonló, színes kínálattal fogadják az érdeklődőket az ország számos pontján. Néhány intézményben már május 25-én, pénteken is lesznek a Régészet Napjához kapcsolódó foglalkozások, 26-án, szombaton pedig mindenütt megnyílnak az előadótermek és raktárak. Idén először a fővárosi intézmények összefogásával az MTA új, a MÜPA-tól két percre található épületében egy közös, tudományos fesztivált rendezünk.


Programok:

14 órakor

Nagyurak és vezérek – Híres avar leletek a Kiskunságból - Dr. Wicker Erika PhD. régész, főmuzeológus előadása

Az avarok Belső- és Közép-Ázsiából származó harcos népe 568-ban foglalta el a Kárpát-medencét. Gazdagságukat elsősorban a bizánci birodalomtól a béke fejében kapott rendszeres évi aranyadó biztosította. Bizánc 626. évi sikertelen ostroma után megcsappant legfontosabb jövedelemforrásuk, és ezzel kezdetét vette az avarok lassú elszegényedése. Az uralkodó réteg gazdagsága azonban még sokáig fennmaradt. Erre utalnak leletekben gazdag kiscsaládi-nemzetségi temetőik, és elsősorban maguknak az avar nagyuraknak és az őket szolgáló vezéreknek ázsiai hagyományokat követő magányos sírjai. Véletlenszerűen előkerült temetkezéseiket a találók általában kifosztották, ám a múzeumokba került hiányos lelet együttesek is sejtetik az előkelő réteg egykori gazdagságát.

Az előadáson való részvételhez előzetes regisztráció szükséges a cifrapalota.muzped@gmail.com címen vagy 20/257-5019! Jelentkezési határidő 2018. május 24. 16 óráig!

-10-14 és 15-17 óráig

Az Aranymonostor ereklyéje – filmvetítés

A bugaci aranymonostorban talált Szent Péter ereklyetartó megtalálási körülményeit, a restaurálást és az azt megelőző tudományos vizsgálatokat, valamint a tárgy történetét és a tárgyon szereplő Bibliai jeleneteket mutatja be ismeretterjesztő dokumentumfilmünk. A film 4 forgatási helyszínen (Continental Automotive Hungary Kft., Kecskeméti Katona József Múzeum, Móra Ferenc Múzeum Restaurátor- és Raktárbázis, Bugac), földi- , légifelvételek, 2D rajzolt animációs részletek és 3D animációs jelenetek segítségével készült a Pazirik Kft. közreműködésével.

10-16 óráig Régészeti kincsek nyomában – Kézműves foglalkozás Merinu Éva múzeumpedagógus vezetésével

A program keretében a gyerekek bepillantást nyerhetnek a régészet rejtelmeibe. Hogyan bukkanhatnak elő kincsek a föld mélyéről? Milyen pompával temethettek el egy avar fejedelmet? Milyen rangjelző ékszereket, fegyvereket és tárgyakat helyeztek az örök nyugalomra térő előkelő férfiak sírjába?

Kézműves foglalkozásunkon a gyerekek elkészíthetik egy arany avar övveret másolatát, a fiúk a Kunbábonyi nagyúr aranyveretes kardjának másolatát domborításos technikával, a lányok pedig megmintázhatják a kiskőrösi avar kislány nyakékét levegőn száradó modellező agyagból.