568-ban foglalták el új hazájukat, a Kárpát-medencét az ázsiai eredetű félnomád avarok és a csatlakozott népcsoportok. Gazdagságukat több mint fél évszázadon keresztül a bizánci birodalomtó a béke fejében kapott aranyadók biztosították.

A kiállításban a kiemelkedő régészeti tárgyak közül láthatók a Kada Elek által feltárt vatyai urnatemető, a gátéri avar temető és a Kecskemét-máriavárosi szarmata telep leletei, valamint a Dunavecse-fehéregyházi honfoglaláskori tarsolylemez. Szabó Kálmán korából a Tiszaug környéki őskori lelőhelyek anyagából válogatott tárgyak, bronzkori, szarmata és avar ékszerek, illetve ruhadíszek kerültek kiállításra.

Az avarok Belső- és Közép-Ázsiából származó harcos népe 568-ban foglalta el a Kárpát-medencét. Gazdagságukat elsősorban a bizánci birodalomtól a béke fejében kapott rendszeres évi aranyadó biztosította.

Muraközy János (Kecskemét, 1824. febr. 8 - Kecskemét, 1892. szept. 2.) ügyvéd, festőművész, a 19. század második felében Kecskemét város egyik vezető tisztségviselője. A kecskeméti református főiskolán Jókai diáktársa és barátja, az író több regényalakjának ihletője. Pesten és Bécsben tanult festészetet. 1848/49-ben részt vett a szabadságharcban, mint nemzetőr százados, gerillakapitány, majd honvéd százados. A bujdosás évei után hivatalnok, 1878-tól pedig gazdasági tanácsnok.