1999. március 14-én avatták fel Kiskunmajsán az ország első és mindmáig egyetlen '56-os múzeumát. Alapítója Pongrátz Gergely, a Corvin köz legendás főparancsnoka, aki saját erőből állított emléket 1956 hőseinek. Pongrátz Gergely, az '56-os Forradalom és Szabadságharc leverése után 1956. november 28-án hagyta el Magyarországot és 1990. március 12-én tért vissza. 1989. decemberében vették le a tiltott névjegyzékről, és ezután tudott csak visszajönni Magyarországra, mert különben kivégezték volna. Az emigrációban, 1982-ben megjelentetett Chicagóban egy könyvet "Corvin köz 1956" címmel, hogy megismertesse a könyv olvasóival az '56-os Forradalom és Szabadságharc valódi történetét.

Visszatérte után elkövetett mindent azért, hogy a nehéz helyzetben élő '56-os bajtársainak megfelelő életkörülményeket biztosítson. A Mátyásföldön lévő laktanyában állami segítséggel otthont szerzett a rászoruló '56-osoknak, valamint itt hozta létre múzeumát is. Igaztalan támadásoknak köszönhetően azonban el kellett költöztetnie a múzeumot. Így a fővárostól távol, Kiskunmajsán, egy régi - Klebelsberg Kunó korabeli iskolaalapítások idején épült - népiskola épületben kezdi újra magánerőből a múzeumot.

A múzeum a várostól mintegy 5 km-re, a Szegedre vezető főút mellett található. A kiállított relikviák, fotók, könyvek, dokumentumok, képzőművészeti alkotások jórészét az egykori bajtársak ajánlották fel. A Hadtörténeti Múzeum révén korabeli arzenál is megtekinthető a Molotov-koktéltól a T-55-ös harckocsiig, de a gyűjtemény állandóan bővül magánszemélyek által felajánlott újabb dokumentumokkal és tárgyakkal.

2002. június 29-én szentelték fel az 1956-os Forradalom és Szabadságharc mártírjainak tiszteletére a Pongrátz Gergely által építtetett kápolnát az '56-os múzeummal szemközti területen. Az '56-os kápolna Csete György Kossuth díjas építész tervei alapján épült fel. A kápolna építéséhez Pongrátz Gergely semmilyen állami segítséget nem kapott, számos, hazáját szerető, igaz ember adakozásából gyűlt össze a megvalósításhoz szükséges összeg.

Az ovális alaprajzú templom egy álló és egy csonka tornyával a győztes forradalom és a levert szabadságharc szimbólumát hirdeti. A kápolna belsejében az oltár két oldalán 338 fekete márványtábla őrzi az ismertté vált áldozatok nevét, foglalkozását, születési és kivégzésük napját. A két üresen hagyott márványtábla ismeretlen hősöké.

A kápolna a kalocsai érsekség területén fekszik, védőszentje Kapisztrán Szent János, aki erről a tájról indult a török elleni harcra; szobrát - mely Polyák Ferenc fafaragó munkája - a kápolna egyik oldalán állították fel. A másik oldalon álló fából faragott Krisztus szobor Molnár Lajos fafaragó remekműve. A hatalmas fa gyökeréből kinövő Krisztus szobor üzenete egyértelmű: ha egy fát kivágnak, ha vihar dönti is le, a gyökere akár évszázadok múltán is képes kihajtani, ha újból élettérhez jut. Ilyen a magyarok szabadság utáni vágya is, amelynek érdekében sorsfordító pillanatokban a nemzet képes összefogni.

2002. augusztus 19-én szentelte fel Bábel Balázs kalocsa-kecskemét érseke a litván Rimantas Zinkevicius alkotását, egy tölgyből készült "Ülő Krisztus" szobrot, mely a kápolna előtt áll.

A kápolnában minden hónap utolsó vasárnapján és minden egyházi és nemzeti ünnepeken tartanak szentmisét 16 órakor.