Az 1994-ben felújított római kori kőtár 1962-ben nyitotta meg először kapuit a Fabricius ház pincéjében. A ház a középkor óta gazdag patríciusok tulajdonában volt. Jelenlegi alakját a 18. században nyerte el.

A kőtárban Sopron római kori elődjéből, Scarbantiából származó, illetve a környéken előkerült kőemlékek láthatók. A kiállítás teréül szolgáló középkori pince római épületek romjait takarja, északi fala a középkori belső városfalra épült. A nagyterem az épület pincéjét és földszintjét foglalja magába, a kettő közötti későbbi barokk födémet a helyreállításkor elbontották. A földszinti rész a 14. században kapta bordás keresztboltozatát. A jó arányú, impozáns tér méltó környezetet biztosít a több méter magas capitoliumi szentély szobrainak.

A kisebbik pincehelység a 17. században épült, amikor a házat bővítették. A téglaboltozatos falfülkék "szentélyszerűen" fogadják be a kőemlékeket.

A nagyterembe lépő látogatót a capitoliumi istenek Jupiter, Juno és Minerva töredékesen is lenyűgöző hatalmas márványszobra fogadja; szentélyük hajdanán Scarbantia fórumán állt. Az istenek tiszteletéről tanúskodnak az oltárkövek is. A kőemlékek legnagyobb csoportját a sírkövek alkotják: ezek legszebbike Caius Sextilius Senecio centurióé; márványból faragott, gazdagon díszített, elsőrendű munka.

A terem végében kőurnákat és szarkofágokat helyeztünk el.