Eseménynaptár
2023. február
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
1
2
3
4
5
2023.02.03. - 2023.02.03.
Szentes
2023.02.03. - 2023.02.04.
Debrecen
2023.02.02. - 2023.04.15.
Budapest
2023.02.02. - 2023.03.19.
Budapest
2023.02.01. - 2023.02.01.
Zalaegerszeg
2023.02.01. - 2023.02.01.
Budapest
2023.01.30. - 2023.02.01.
Szekszárd
2023.01.24. - 2023.02.24.
Szécsény
2023.01.23. - 2023.01.23.
Zalaegerszeg
2023.01.22. - 2023.02.22.
Szentes
2023.01.20. - 2023.01.20.
Balassagyarmat
2023.01.20. - 2023.12.31.
Balassagyarmat
2023.01.20. - 2023.03.19.
Budapest
2023.01.19. - 2023.01.19.
Budapest
2023.01.19. - 2023.02.19.
Budapest
2023.01.16. - 2023.01.26.
Hajdúszoboszló
2023.01.15. - 2023.01.15.
Gyula
2023.01.10. - 2023.03.30.
Dunaújváros
2022.12.16. - 2023.05.07.
Debrecen
2022.12.14. - 2023.08.23.
Budapest
Pásztói Múzeum - Pásztó
A múzeum épülete
Cím: 3060, Pásztó Múzeum tér 5.
Telefonszám: (32) 460-194
Nyitva tartás: H-P 8-16, Szo 9-15
Szabadtéren bármikor látogatható
Állandó kiállítások
Részlet a kiállításból
A rendszerváltás után a magyar Ciszterci Rend Zirci Kongregációja visszaigényelte és visszakapta a kolostor épületét, amelyet szerődéssel Pásztó városának adta át, múzeum céljára. Feltétel volt, hogy legyen benne a ciszterci rendet és a magyorországi ciszterci monostorokat bemutató kiállítás. tovább
Részlet a kiállításból
2001. december 14-én új kiállítóhellyel bővült a múzeumkert. Ekkor nyílt meg Pásztó nagy szülöttének, Csohány Kálmán grafikusművész állandó kiállítása az 1870-es években épült műemléki épületben. 1990-től a városi múzeum két termében láthatta a nagyközönség Csohány Kálmán 50 rézkarcát. A galéria megnyitásával azonban lehetőségünk nyílt a kétszeres Munkácsy díjas, érdemes művész teljes életművéből a rézkarcokat, litográfiákat, egyedi rajzokat, akvarelleket, kerámiákat, azaz mintegy 150 műremeket bemutatni. tovább
Részlet a kiállításból
16 millió éve (a bádeni korszakban) meleg trópusi tenger hullámzott területünkön, melyben kagylók, csigák, korallok, rákok, halak, krokodilok hemzsegtek. Vázukat az akkor képződő lajtamészkő őrizte meg, mely a Cserhát -hegységben igen gyakori. Nógrádszakál közelében bádeni korú andezittufából ismert Nógrád másik nagy ősnövényi leletegyüttese. tovább
Részlet a kiállításból
Fotókiállításunk a környék néhány botanikai értékével ismerteti meg a látogatót. A kolostorépület emeletére vezető lépcsőház falain 35 növényfaj tanulmányozható 30x40 cm-es színes fotókon és rövid ismertető szövegek segítségével. tovább
A salgótarjáni születésű Gaál István Pásztón töltötte gyermekkorát, a kiállítóhelyet egykori elemi iskolájában rendezték be. A rendező lánya, Gaál Réka Pásztónak ajándékozta édesapja bútorait, hatalmas könyvgyűjteményét, személyes tárgyait, amelyeket így mind láthat a közönség. tovább
Részlet a kiállításból
A Mátra és a Cserhát-hegység találkozásánál, a Zagyva-folyó völgyében fekvő Pásztó kedvező földrajzi fekvése miatt már az őskőkortól lakott volt. A magyar honfoglalás után a fejedelmi, majd a királyi család birtokába került a vidék. A település életét meghatározta, annak jelentőségét kiemelte, hogy a 12. század elején feltehetően királyi alapításként - monostor létesült Pásztón. tovább
Részlet a kiállításból
1526-ban a pásztói szerzetesek a mohácsi csata hírére elmenekültek. Az elhagyott épületet, királyi parancsra megerősítették, de az komoly stratégiai jelentőségre nem tett szert. A királyi katonaság az ellenállást meg sem kísérelte. 1551-ben a török sereg közeledtére a várat felgyújtották és elmenekültek. A tűzvésznek a város nagy része is áldozatul esett, többek között az oskolamester háza is. tovább
Részlet a kiállításból
Az üveghutától délre, a hajdani patak partján három helyiségből álló épület falait tárták fel. A harmadik helyiség déli falára épült rá a barokk kolostor. tovább
Részlet a kiállításból
Az oskolamester házának rámpás lejáratú pincéjében a középkori szőlőkultúrát bemutató kiállítás tekinthető meg. A város környékén évszázadokon át virágzott a szőlő- és bortermelés, aminek a 19. század végi filoxériavész vetett véget. Az oskolamester házának gótikus pincéjében szőlészeti eszközöket láthatunk rekonstruálva: háncsfonatos kádat, puttonyt, léhót, rocskát. tovább
Részlet a kiállításból
Az oskolamester házának déli oldala mellett egy 20 m hosszú, 7 m széles, két helyiségből álló kőépület maradványait tárta fel az ásatás. A falak tetejét égésréteg borította, s az égés korát 1230 tájára keltezhetjük. Az épület építését, használatát az égésréteg alatti edénytöredékek a 12. század elejére keltezik. tovább
Részlet a kiállításból
Háromosztatú az épület: a bejárat a konyhába vezet, az északra nyíló helyiség pedig kamraként szolgált. Itt három darab gabonatartó volt a padlóba mélyítve. Ezek a vermek igazi régészeti szenzációval szolgáltak: a 15-16. századi háztartás szinte teljes eszközkészlete előkerült belőlük. Feltehetőleg a törökök 1551-es közeledtének hírére az iskolamester is távozni kényszerült, és a visszatérés reményében rejtegette a gödrökbe értékeit, melyeket azután gondosan letapasztott. tovább
Részlet a kiállításból
2007 végén új várostörténeti kiállítás nyílt a Pásztói Múzeumban, a település mezővárosi (oppidum) jogszerzésének hatszázadik évfordulóján. tovább
Részlet a kiállításból
1992. november 11-én nyitottuk meg a Rajeczky Benjámin emlékszobát. Rajeczky Benjámin Pásztó városának jeles személyisége volt. 1901. november 11-én született Egerben és 1989. július 1-én halt meg Pásztón. A Szent Lőrinc templom déli gótikus kápolnája alatt, egy kriptában van eltemetve. tovább