Az üveghutától délre, a hajdani patak partján három helyiségből álló épület falait tárták fel. A harmadik helyiség déli falára épült rá a barokk kolostor.

Az épület déli részén egy, a kovácsmesterségnél használatos kisméretű melegítő kemencét találtak, mellette a vas kovácsolásából származó salakdarabokat, vastárgyakat, ebből következtethető, hogy a kőépület valaha kovácsműhely volt. A régészeti leletanyag a 12. század elejére keltezi építését, tehát az üveghutával együtt a bencések építették, de a ciszterciek is használták egészen az 1230 körüli tűzvészig.