Pásztói Jakab 1428-ban kelt végrendeletében a pásztói scola magisterre hagyott egy lovat. Ebben a végrendeletben említették tehát először az iskolamestert. Háza az évszázadok során erősen átépítve maradt fenn; 1968-ig benne lakott a mindenkori pásztói kántortanító és családja. Az 1970-es években lebontásra ítélték, de szerencsés véletlen folytán előkerült gótikus ablakai felkeltették a műemlékes szakemberek érdeklődését, és védetté nyilvánították.

Az oskolamester háza kőből épült, ilyen formán átmenetet képez a nemesi udvarházak és a parasztházak között, és ez teszi egyedülállóvá: egy mezővárosi polgár háza, melyhez hasonló nem maradt meg ilyen épségben a mai Magyarország területén.

Háromosztatú az épület: a bejárat a konyhába vezet, az északra nyíló helyiség pedig kamraként szolgált. Itt három darab gabonatartó volt a padlóba mélyítve. Ezek a vermek igazi régészeti szenzációval szolgáltak: a 15-16. századi háztartás szinte teljes eszközkészlete előkerült belőlük. Feltehetőleg a törökök 1551-es közeledtének hírére az iskolamester is távozni kényszerült, és a visszatérés reményében rejtegette a gödrökbe értékeit, melyeket azután gondosan letapasztott.

A 16. század második felében új lakók jöttek a házba és újjáépítették a felégetett épületet. Nem fedezték fel a vermeket, így azok rejtve maradtak egészen 1978-ig.