A jászberényi Hamza Múzeum 1995. július 15-én nyitotta meg kapuit. A múzeum Hamza D. Ákos festőművész-filmrendező és Jászberény városa közt 1987-88-ban létrejött megállapodás gyümölcse. A megállapodás értelmében az akkor még Brazíliában élő festőművész a Jászságnak és Jászberénynek ajándékozta a festői életművét reprezentáló mintegy kétszáz festményt, a város viszont - ennek fejében - segítette hazatelepülését: számára olyan lakhelyet vásárolt, mely halála után múzeumként működhet, bemutatva Hamza D. Ákos munkásságát, és segítve a régió közművelődési munkáját a képzőművészet terén. (Egy levél tanúsága szerint Hamza a "Jász Képtár" gondolatával foglalkozott, melynek csak megalapozója lenne az általa adományozott képanyag. Ismerve a Jászság és Jászberény képzőművészeti múltját és jelenét, s azt, hogy e múlt dokumentumai alig voltak hozzáférhetőek a közönség számára, elképzelése igen bölcs és hézagpótló volt.)

A Hamza házaspár hazatelepülése Jászberénybe egybeesett a rendszerváltással. Ez bizonytalan helyzetet teremtett a múzeum ügyében, ezért Hamza Lehel Mária, Hamza D. Ákos felesége 1991-ben létrehozta a Hamza Múzeum Alapítványt azzal a céllal, hogy az eredeti tervek megvalósulását segítse, annak folyamatosságát biztosítsa. Tettével jelképesen kifejezte, hogy a kultúra értékeinek elismerése és támogatása nem kizárólag rendszerfüggő.

A cél elérése érdekében nemcsak tőkét biztosított, de körültekintően állította össze az alapítvány kuratóriumát is, melynek tagja lett a mindenkori Megyei Múzeumok igazgatója, Jászberény város és a jász városok polgármesterei, a Jász Múzeum igazgatója és néhány magánszemély, akik a kialakult baráti viszony miatt kaptak bizalmat. 1993-ban, Hamza D. Ákos halála után megkezdődött az adomány múzeummá szervezése. A munkák elkészülte után, 1995 júliusában nyílt meg az intézmény. Ehhez az alapítványi magántőke szolgált anyagi háttérként.

A képzőművészeti gyűjtőkörű múzeum jelenleg három állandó kiállítással fogadja az érdeklődőket. A valamikori lakóház két nagyobb szobájában és folyosóján Hamza D. Ákos filmművészeti munkásságát összegző kiállítás látható. E 2011-ben nyílt tárlat mind a téma, mind a gyűjteményben erre vonatkozó számos korabeli dokumentum okán hiánypótló tekintve, hogy Hamza az 1930-as, '40-es évek magyar filmiparának meghatározó alakja volt. A ház harmadik szobájában Hamza Lehel Mária divattervezői munkásságának mintegy 40 divatrajza és életművének bemutatása várja az érdeklődőket. Külön helységben kapott helyet a Hamza D- Ákos festészeti hagyatékából válogatott tárlat.

A gyűjtemény egy másik művészházaspár, Hamza Lehel Mária szüleinek dokumentumait is őrzi. A kézirattárban megtalálhatók Lehel Ferenc (1885-1975) festő, esztéta, művészeti író kiadásra kész kéziratai, megjelent művei - mint pl. a "Csontváry Tivadar a posztimpresszionizmus magyar előfutára" című monográfia -, levelezése Gerlóczy Gedeonnal, a Csontváry hagyaték felvásárlójával és még számos kordokumentum. A hagyaték értékes részét képezi a Lehel Mária (1889-1973) festőművész életét és munkásságát idéző számos kiállítási meghívó, katalógus, plakát, újságcikk és hat darab eredeti pasztell kép.

A Lehel művészházaspár emlékein túl, a múzeum őrzi Hamza D. Ákos 600 kötetes könyvtárát is.

A Hamza Múzeum Alapítvány tevékenysége nem merül ki az alkotások, dokumentumok őrzésével és bemutatásával: kiadványokban teszi közzé a Hamza hagyaték, valamint a jászsági képzőművészet feldolgozásának eredményeit. 1996-tól támogatja az ismeretterjesztő Képzőművészet-barátok Körét, mely 2004-től bővebb tagsággal, Jászsági Képzőművészet-barátok Egyesülete néven segíti a múzeum célkitűzéseit. 1999-től az alapítvány szintén segíti az alkotó tevékenységgel foglalkozó Hamza Studió működését. Ez utóbbi kortárs műalkotásokkal gyarapítja a múzeum gyűjteményét. A jászságban élt, alkotott vagy más módon kapcsolódó művészek munkásságát folyamatosan időszaki tárlatokon mutatja be a múzeum, így az elmúlt évek során, mások mellett Makay József, Gecse Árpád, Litkei József, Penczner Pál, Rudnay Gyula, Lehel Mária, Sáros András műveit is láthatta a közönség. A térséghez kötődő kortárs alkotók közül Palkó Tibor, Decsi Ilona luca, Verebes György és Máté György is bemutatkozott már önálló kiállításával.

2001-től Jászberény városa - miután a többi jászsági település e város javára lemondott a Hamza-hagyatékról - egyedüliként fogadta be a gyűjteményt, melynek működtetésére létrehozta a Hamza Múzeum és Jász Galéria Közalapítványt. A múzeum ma is ebben a formában működik, és sokrétű tevékenységével a Jászság képzőművészeti értékeit méltó módon prezentáló Jász Képtár létrehozásán fáradozik.