Eseménynaptár
2024. december
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
2024.11.30. - 2025.06.29.
Székesfehérvár
2024.11.28. - 2024.11.28.
Budapest
2024.11.23. - 2024.11.23.
Pécs
2024.11.21. - 2024.12.21.
Budapest
2024.11.16. - 2024.11.16.
Pécs
2024.11.15. - 2024.11.17.
Fehérvárcsurgó
2024.11.12. - 2024.11.12.
Szolnok
2024.11.10. - 2024.11.10.
Szentendre
2024.11.10. - 2024.11.10.
Budapest
2024.11.10. - 2024.11.10.
Szentendre
2024.11.10. - 2024.11.10.
Gödöllő
2024.11.10. - 2024.11.10.
Budapest
2024.10.29. - 2025.02.09.
Budapest
2024.10.18. - 2024.11.22.
Dunaújváros
2024.09.29. - 2024.10.27.
Veszprém
2024.09.27. - 2024.10.27.
Szombathely
2024.09.20. - 2025.01.31.
Budapest
2024.09.18. - 2024.10.18.
Veszprém
2024.09.13. - 2024.12.13.
Szeged
2024.09.13. - 2024.11.24.
Sepsiszentgyörgy
Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria - Jászberény
A múzeum épülete
Cím: 5100, Jászberény Gyöngyösi út 7.
Telefonszám: (57) 503-260, (57) 503-261
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-Szo 10-18
XI.1-III.31.: K-Szo 10-16

Csoportokat előzetes (legalább 1 nappal a tervezett látogatás előtti) bejelentkezés esetén vasárnap és hétfőn is fogadunk.
A jászberényi Hamza Múzeum 1995. július 15-én nyitotta meg kapuit. A múzeum Hamza D. Ákos festőművész-filmrendező és Jászberény városa közt 1987-88-ban létrejött megállapodás gyümölcse. A megállapodás értelmében az akkor még Brazíliában élő festőművész a Jászságnak és Jászberénynek ajándékozta a festői életművét reprezentáló mintegy kétszáz festményt, a város viszont - ennek fejében - segítette hazatelepülését: számára olyan lakhelyet vásárolt, mely halála után múzeumként működhet, bemutatva Hamza D. Ákos munkásságát, és segítve a régió közművelődési munkáját a képzőművészet terén. (Egy levél tanúsága szerint Hamza a "Jász Képtár" gondolatával foglalkozott, melynek csak megalapozója lenne az általa adományozott képanyag. Ismerve a Jászság és Jászberény képzőművészeti múltját és jelenét, s azt, hogy e múlt dokumentumai alig voltak hozzáférhetőek a közönség számára, elképzelése igen bölcs és hézagpótló volt.)

A Hamza házaspár hazatelepülése Jászberénybe egybeesett a rendszerváltással. Ez bizonytalan helyzetet teremtett a múzeum ügyében, ezért Hamza Lehel Mária, Hamza D. Ákos felesége 1991-ben létrehozta a Hamza Múzeum Alapítványt azzal a céllal, hogy az eredeti tervek megvalósulását segítse, annak folyamatosságát biztosítsa. Tettével jelképesen kifejezte, hogy a kultúra értékeinek elismerése és támogatása nem kizárólag rendszerfüggő.

A cél elérése érdekében nemcsak tőkét biztosított, de körültekintően állította össze az alapítvány kuratóriumát is, melynek tagja lett a mindenkori Megyei Múzeumok igazgatója, Jászberény város és a jász városok polgármesterei, a Jász Múzeum igazgatója és néhány magánszemély, akik a kialakult baráti viszony miatt kaptak bizalmat. 1993-ban, Hamza D. Ákos halála után megkezdődött az adomány múzeummá szervezése. A munkák elkészülte után, 1995 júliusában nyílt meg az intézmény. Ehhez az alapítványi magántőke szolgált anyagi háttérként.

A képzőművészeti gyűjtőkörű múzeum jelenleg három állandó kiállítással fogadja az érdeklődőket. A valamikori lakóház két nagyobb szobájában és folyosóján Hamza D. Ákos filmművészeti munkásságát összegző kiállítás látható. E 2011-ben nyílt tárlat mind a téma, mind a gyűjteményben erre vonatkozó számos korabeli dokumentum okán hiánypótló tekintve, hogy Hamza az 1930-as, '40-es évek magyar filmiparának meghatározó alakja volt. A ház harmadik szobájában Hamza Lehel Mária divattervezői munkásságának mintegy 40 divatrajza és életművének bemutatása várja az érdeklődőket. Külön helységben kapott helyet a Hamza D- Ákos festészeti hagyatékából válogatott tárlat.

A gyűjtemény egy másik művészházaspár, Hamza Lehel Mária szüleinek dokumentumait is őrzi. A kézirattárban megtalálhatók Lehel Ferenc (1885-1975) festő, esztéta, művészeti író kiadásra kész kéziratai, megjelent művei - mint pl. a "Csontváry Tivadar a posztimpresszionizmus magyar előfutára" című monográfia -, levelezése Gerlóczy Gedeonnal, a Csontváry hagyaték felvásárlójával és még számos kordokumentum. A hagyaték értékes részét képezi a Lehel Mária (1889-1973) festőművész életét és munkásságát idéző számos kiállítási meghívó, katalógus, plakát, újságcikk és hat darab eredeti pasztell kép.

A Lehel művészházaspár emlékein túl, a múzeum őrzi Hamza D. Ákos 600 kötetes könyvtárát is.

A Hamza Múzeum Alapítvány tevékenysége nem merül ki az alkotások, dokumentumok őrzésével és bemutatásával: kiadványokban teszi közzé a Hamza hagyaték, valamint a jászsági képzőművészet feldolgozásának eredményeit. 1996-tól támogatja az ismeretterjesztő Képzőművészet-barátok Körét, mely 2004-től bővebb tagsággal, Jászsági Képzőművészet-barátok Egyesülete néven segíti a múzeum célkitűzéseit. 1999-től az alapítvány szintén segíti az alkotó tevékenységgel foglalkozó Hamza Studió működését. Ez utóbbi kortárs műalkotásokkal gyarapítja a múzeum gyűjteményét. A jászságban élt, alkotott vagy más módon kapcsolódó művészek munkásságát folyamatosan időszaki tárlatokon mutatja be a múzeum, így az elmúlt évek során, mások mellett Makay József, Gecse Árpád, Litkei József, Penczner Pál, Rudnay Gyula, Lehel Mária, Sáros András műveit is láthatta a közönség. A térséghez kötődő kortárs alkotók közül Palkó Tibor, Decsi Ilona luca, Verebes György és Máté György is bemutatkozott már önálló kiállításával.

2001-től Jászberény városa - miután a többi jászsági település e város javára lemondott a Hamza-hagyatékról - egyedüliként fogadta be a gyűjteményt, melynek működtetésére létrehozta a Hamza Múzeum és Jász Galéria Közalapítványt. A múzeum ma is ebben a formában működik, és sokrétű tevékenységével a Jászság képzőművészeti értékeit méltó módon prezentáló Jász Képtár létrehozásán fáradozik.

Állandó kiállítások
Hamza Lehel Mária divatrajza
Hamza Lehel Mária Budapesten született. Szülei a kor ismert művészei voltak: édesapja Lehel Ferenc festőművész, esztéta, művészeti író, Csontváry Kosztka Tivadar első magyarországi méltatója; édesanyja Lehel Mária festőművész, Ferenczy Károly tanítványa. Hamza Lehel Mária 1924-től Párizsba költözött családjával: elsőként francia lapok közölték divatrajzait. Itt kötött házasságot Hamza Dezső Ákos festőművésszel, akivel 1935-ben visszatért Magyarországra, s folytatta divattervezői munkáját. Munkatársa volt az "Otthonunk" az "Új idők" c. újságoknak és a "Star" c. filmszínházi lapnak is. Számtalan film kosztüm- és díszletterve az ő munkáját dicséri. tovább
A Hódmezővásárhelyen született Hamza Dezső Ákos ugyanis igen sok helyen megfordult, élt és alkotott, mielőtt még letelepedett volna Jászberényben. Iskoláit Nagyszebenben, Aradon, Szolnokon és Kecskeméten végezte, majd Budapesten szerzett előbb pedagógusi, majd jogi diplomát. A magyar fővárosból ösztöndíjasként utazott ki Párizsba, ahol hosszabb-rövidebb megszakításokkal tíz esztendőt töltött el. tovább
Stand- és werkfotókra, dokumentumokra, filmkritikákra, főcímjegyzékekre, újságcikkekre, személyes, illetve a kor hangulatát idéző tárgyakra alapozva nyílt meg a Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria új tematikus kiállítása, amely a tervek szerint egy évig lesz látható a jászberényi intézményben. A tárlat Hamza D. Ákos filmművészeti munkásságát összegzi hiánypótló jelleggel. tovább
A napfény és a bossa nova jegyében új állandó kiállítással jelentkezik április 5-én a Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria. A Tropicália. Két Hamza a trópusokon című tárlat a Hamza-házaspár közel negyven évi brazíliai munkásságára, az élményalapú, aktív múzeumlátogatásra helyezi a hangsúlyt. tovább