Eseménynaptár
2024. április
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
2024.04.20. - 2024.04.20.
Szeged
2024.04.20. - 2024.04.20.
Eger
2024.04.20. - 2024.11.24.
Budapest
2024.04.17. - 2024.07.21.
Budapest
2024.04.16. - 2024.04.16.
Érd
2024.04.16. - 2024.04.16.
Szeged
2024.04.12. - 2024.04.12.
Debrecen
2024.04.12. - 2024.04.12.
Sepsiszentgyörgy
2024.04.12. - 2024.04.12.
Szekszárd
2024.04.12. - 2024.07.11.
Budapest
2024.04.11. - 2024.04.11.
Komárom
2024.04.10. - 2024.09.01.
Budapest
2024.04.08. - 2024.04.08.
Kápolnásnyék
2024.04.08. - 2024.04.08.
Eger
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
Szeged-Csanádi Egyházmegyei Múzeum és Kincstár - Szeged
Szeged-Csanádi Egyházmegyei Múzeum és Kincstár
Cím: 6720, Szeged Dóm tér 5.
Telefonszám: (62) 420-932
Nyitva tartás: XI.1-III.31.: K-V 10-16
IV.1-X.31.: K-V.: 10-18
Az egyházmegye és Szeged városa régi adósságát törleszthette, amikor 1995. június 29-én Gyulay Endre megyéspüspök megnyitotta a Dóm téren, a Püspöki Palota egyik szárnyában - az egykori Szent Imre kollégium alagsorában kialakított - Egyházmegyei Múzeumot és Kincstárat.

A magyarországi egyházmegyék területében bekövetkezett átrendezések miatt 1993 óta a Szeged-Csanádi Püspökség gyakorlatilag Csongrád és Békés megye határain belül működik. Így tehát, amikor 1993-94-ben nekiláttak a múzeum állandó és végleges kiállításának megszervezéséhez, Csongrád és Békés megye plébániáiról gyűjtötték össze az anyagot. A kiállítás a legrégibb időktől a 19. század végéig kíséri végig s mutatja be az egyházművészeti eszközök, tárgyak fejlődését.

Sajátos anyagot láthat a teremben az érdeklődő. Olyan tárgyakat, melyeket eredeti környezetükből, a templom áhítatos levegőjéből emeltünk ki, s melyek évszázadokon át a vallásos ember hitéletének eszköztárához tartoztak, tükrözve az alkotók és a használók erkölcsi igényességét és egyben elkötelezettségét.

A kiállított tárgyak rendeltetésük szerint két nagy csoportra oszthatók. Egy részüket a mindennapi szertartások eszközeiként használták: ezek konkrét feladatokat láttak el. Ide tartoznak a szentmise során használt kelyhek, melyekben a bort tartották és a cibóriumkelyhek, amelyek az áldoztatáshoz szükséges ostya tárolására készültek, rendszerint kereszttel díszített fedéllel. A hónap első vasárnapján és egyéb ünnepeken tették ki imádásra a Krisztus testét jelképező ostyát, az Oltáriszentséget, melynek méltó bemutatását a szentségtartók, a montranciák szolgálták.

A tárgyak másik csoportja a díszítés feladatát, a barokk templombelső reprezentációját látta el. Az e célra alkotott darabok sem nélkülözik mindazon tartalmi vonásokat, melyek a hívő katolikus ember számára a hitbeli alapelveket fejezik ki. A miseruhák, egyéb hímzett textíliák barokk pompája szintén arra hivatott, hogy a hétköznapi élet szürke, szegényes világához képest ragyogó, csillogón gazdag túlvilági elképzelést testesítsen meg - nagyon is kézzel fogható módon.

Zombori István
Állandó kiállítások
Mindezek megkülönböztetése azért fontos, mert időben, térben és stílusban jelentős különbségek figyelhetők e különböző típusok között. A legrégibb a ferences anyag; darabjait tekintve a 15. századig nyúlik vissza: ezt a korszakot elsősorban miseruhák, kelyhek, ötvöstárgyak képviselik a gyűjteményben. A 18-19. századból, a miseruhákon és ötvöstárgyakon túl templomi edényekben is gyönyörködhet a látogató. tovább