A veszprémi püspökség a tíz Szent István-i alapítású püspökség közül feltehetően a legkorábbi lehetett, 1001-ben már biztosan létezett. A veszprémi székesegyházat középkori források szerint a bajor származású Gizella királyné alapította. Itt őrizték női koronáját, ám II. András a koronaékszert az 1217. évi szentföldi háborúba magával vitte, majd pénzzé tette azt. A veszprémi püspök királyné-koronázási joga hagyomány által szentesített ősi jog volt. A királynék koronázása a 16. század közepéig a Szent Koronával, majd a Habsburg-időkben az úgynevezett “házi koronával” és a Magyar Szent Korona jobb vállhoz érintésével történt. A 14. századtól viselték Veszprém püspökei a királyné kancellárja címet, s azt 1946-ig feltüntették címeik között. 1392-től 1773-ig a püspökök voltak Veszprém vármegye főispánjai is.

Veszprém Város Értéktárának részévé nyilvánította 2014-ben a veszprémi püspök királyné-koronázási jogát mint szellemi örökséget Veszprém Megyei Jogú Város Települési Értéktár Bizottsága a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény felterjesztése alapján.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Értéktár Bizottsága a veszprémi püspök királyné koronázási jogát, mint szellemi örökséget a Veszprém Megyei Értéktár kulturális örökség szakterületi kategóriájába is felvette, valamint javaslatot tett a Hungarikum Bizottságnak a Magyar Értéktárba történő felvételére.