Eseménynaptár
2025. április
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
2025.04.24. - 2025.06.01.
Szombathely
2025.04.23. - 2025.04.23.
Kaposvár
2025.04.21. - 2025.04.21.
Fülek
2025.04.20. - 2025.04.21.
Szentendre
2025.04.19. - 2025.04.19.
Balassagyarmat
2025.04.19. - 2025.04.21.
Eger
2025.04.18. - 2025.05.24.
Kiskunhalas
2025.04.18. - 2025.04.21.
Ópusztaszer
2025.04.17. - 2025.04.17.
Fülek
2025.04.17. - 2025.05.17.
Budapest
2025.04.17. - 2026.01.04.
Szentendre
2025.04.16. - 2025.04.16.
Budapest
2025.04.16. - 2025.04.16.
Budapest
2025.04.16. - 2025.05.11.
Szombathely
2025.04.16. - 2025.05.16.
Nyíregyháza - Sóstó
2025.04.14. - 2025.12.12.
Budapest
2025.04.11. - 2025.06.28.
Tatabánya
2025.04.11. - 2025.05.23.
Dunaújváros
2025.04.11. - 2025.07.27.
Hódmezővásárhely
Néprajzi Múzeum - Budapest
Néprajzi Múzeum látványterv
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út - Ötvenhatosok tere
Telefonszám: (1) 473-2400
Nyitva tartás: K-V 10-18
A Néprajzi Múzeum Magyarország egyik legrégibb kulturális intézménye, mely 1872-ben a Magyar Nemzeti Múzeum egyik osztályaként alakult meg. Első gyűjteménye Xántus János kelet-ázsiai kollekciója volt, majd az 1880-as évektől a magyar nép kultúrájának eltűnőben lévő tárgyi világa került a kutatók érdeklődésének homlokterébe, de nem szűnt meg a szomszédaink, a rokon népek és a távoli kontinensek tárgyi világa és életmódja iránti érdeklődés sem. Ma a Néprajzi Múzeum közel negyedmilliónyi műtárgyat őriz, melynek kétharmada a magyar anyag. A múzeumban olyan kiváló tudósok és személyiségek dolgoztak mint Jankó János, Vikár Béla, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lajtha László, Bátky Zsigmond, Györffy István és Viski Károly.

Az intézmény önálló múzeummá 1947 után vált.

Több átmeneti helyszín után 1924-ben került az egykori tisztviselőtelepi gimnázium épületébe, ahol ötven évig működött. 1973-ban kapta meg a Kossuth téri, volt Igazságügyi Palota nagyobb részét, ahova több éven keresztül költöztek át gyűjteményei.

Napjainkban a Néprajzi Múzeum a kontinens egyik legjelentősebb néprajzi intézménye, páratlan műtárgyállományával, jelentős archívumával és könyvtárával.
Hírek
Tóth Lala Kivetkőzés című textilszobrai2025.04.13.
A kivetkőzés kifejezés arra a folyamatra utal, amikor a parasztság a tradicionális falusi népviseletet elhagyva, városi esztétika szerint kezdett el öltözködni. Ezt a folyamatot dolgozza fel szobraiban Tóth Lala textilművész, aki Korniss Péter fotográfus munkájából inspirálódva kezdett el foglalkozni a paraszti kultúra hanyatlásával az öltözeten keresztül. tovább
hír
Programok
A MÉTA a Néprajzi Múzeum egyedülálló, interaktív közösségi tere. Itt bárki dolgozhat, tanulhat, informálódhat, kérdéseket tehet fel és válaszok után kutathat. Egy hely, ahol együtt játszhattok, ki- és felpróbálhattok dolgokat, majd fotózhattok, közösen alkothattok, de alkalmanként előadások, foglalkozások, szimpóziumok, rendezvények részesei is lehettek.  tovább
Időszaki kiállítások
2024.09.23. - 2025.06.29.
A citera az egyik legelterjedtebb, legkedveltebb népi hangszer volt egykor a hagyományos magyar közösségek zenei életében. Egyszerű felépítése miatt ügyes kezű falusi emberek is el tudták készíteni, gyakran kísérte a házi mulatságokat, közösségi munkaalkalmakat. tovább
2024.10.15. - 2025.08.31. Székelyek - Örökség-mintázatok
Kik is igazából a székelyek? Mit tudunk Székelyföldről? Milyen elképzeléseink, hiedelmeink vannak a székelyekről? Mi ebből a valóság? Hogyan látják a Székelyföldön élők magukat? A Néprajzi Múzeum Székelyek – Örökség-mintázatok című időszaki kiállítása, mely a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál részeként valósult meg. tovább
2024.12.13. - 2025.06.30. Legzseniálisabb s legmagyarabb tudósunk: Herman Ottó
A Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum Herman Ottó tiszteletére rendezett közös kiállítása, mely 2024. december 13-án nyílt meg a Néprajzi Múzeumban, a polihisztor emléke előtt tiszteleg születésének százkilencvenedik és halálának száztizedik évfordulója alkalmából. tovább
2025.03.05. - 2025.09.15. Magyarország színezve - Rejtőzködő fényképek 1862-ből
A kiállítás egy olyan, Magyarországon eddig soha nem látott, különleges anyagot tár a közönség elé, amelyre nemrégiben bukkantak a kutatók: a korábban elveszettnek hitt Tiedge János fényképek a londoni Victoria & Albert Múzeum gyűjteményéből kölcsönzéssel érkeznek Budapestre, ehhez kapcsolódik egy, a Néprajzi Múzeumban őrzött másolati sorozat. tovább
Állandó kiállítások
A Megérkeztünk című tárlat az elmúlt másfél évszázad múzeumi munkájának eredményeiről beszél, egyszerre mutatva be a legelső, 19. század közepi gyűjtéseket és a legújabb szerzeményeket. A kiállításba azonban nem csak ikonikus tárgyakat válogattak be a kurátorok: az itt látható több mint száz tárgy jelentős része ritkán vagy sohasem került ki a raktárból. tovább
A Kerámiatér a Néprajzi Múzeum két részből álló látványtára. A kiállítás egyik része – a bal agyféltekéhez hasonlóan – logikusan rendszerez, földrészek, fazekasközpontok és formák szerint csoportosítja a világ kerámiáit, míg a másik – akárcsak a jobb agyfélteke – hol érzéki szempontból, hol a sok rétűségük bemutatásával igyekszik felfedezni és egymáshoz kapcsolni a különböző kerámiavilágokat. tovább
A szamuráj és a matyó menyecske alakjai a Néprajzi Múzeum magyar és nemzetközi tárgyanyagára utalnak. Öltözeteik fő alkotóelemei a gyűjteményi munka segédeszközeiként használt nyomtatott QR-kódok és a festékszalagok, melyek a költözési folyamat végén hulladékként jelentkeztek. Újrahasznosításuk tiszteletadás a kézműves technika és a múzeumi munka előtt. tovább
A Néprajzi Múzeum egy kétszázezer darabot jócskán meghaladó tárgyhalmazt és többszázezer fényképet, rajzot, kéziratot, hanganyagot, filmet őriz. Ez a hatalmas gyűjtemény a Zoom kiállítóterében még egyfajta őskáoszként vagy az ősrobbanás állapotában jelenik meg. Az új gyűjteményi állandó kiállítás abba enged majd betekintést, hogy a káoszból miként lesz rend – vagyis hogyan alakul ki a rendszerezés és értelmezés által a múzeumgalaxis. tovább