Eseménynaptár
2024. április
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
2024.04.17. - 2024.07.21.
Budapest
2024.04.16. - 2024.04.16.
Érd
2024.04.16. - 2024.04.16.
Szeged
2024.04.12. - 2024.04.12.
Debrecen
2024.04.12. - 2024.04.12.
Sepsiszentgyörgy
2024.04.12. - 2024.04.12.
Szekszárd
2024.04.12. - 2024.07.11.
Budapest
2024.04.11. - 2024.04.11.
Komárom
2024.04.10. - 2024.09.01.
Budapest
2024.04.08. - 2024.04.08.
Kápolnásnyék
2024.04.08. - 2024.04.08.
Eger
2024.04.08. - 2024.04.08.
Szekszárd
2024.04.06. - 2024.04.06.
Kápolnásnyék
2024.03.21. - 2024.05.10.
Fülek
2024.03.15. - 2024.04.15.
Szentendre
2024.03.09. - 2024.06.22.
Kecskemét
2024.03.08. - 2024.05.01.
Túrkeve
2024.03.07. - 2024.04.21.
Gyula
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
Néprajzi Múzeum - Budapest
Néprajzi Múzeum látványterv
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út - Ötvenhatosok tere
Telefonszám: (1) 473-2400
Nyitva tartás: K-V 10-18
A Néprajzi Múzeum Magyarország egyik legrégibb kulturális intézménye, mely 1872-ben a Magyar Nemzeti Múzeum egyik osztályaként alakult meg. Első gyűjteménye Xántus János kelet-ázsiai kollekciója volt, majd az 1880-as évektől a magyar nép kultúrájának eltűnőben lévő tárgyi világa került a kutatók érdeklődésének homlokterébe, de nem szűnt meg a szomszédaink, a rokon népek és a távoli kontinensek tárgyi világa és életmódja iránti érdeklődés sem. Ma a Néprajzi Múzeum közel negyedmilliónyi műtárgyat őriz, melynek kétharmada a magyar anyag. A múzeumban olyan kiváló tudósok és személyiségek dolgoztak mint Jankó János, Vikár Béla, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lajtha László, Bátky Zsigmond, Györffy István és Viski Károly.

Az intézmény önálló múzeummá 1947 után vált.

Több átmeneti helyszín után 1924-ben került az egykori tisztviselőtelepi gimnázium épületébe, ahol ötven évig működött. 1973-ban kapta meg a Kossuth téri, volt Igazságügyi Palota nagyobb részét, ahova több éven keresztül költöztek át gyűjteményei.

Napjainkban a Néprajzi Múzeum a kontinens egyik legjelentősebb néprajzi intézménye, páratlan műtárgyállományával, jelentős archívumával és könyvtárával.
Programok
A MÉTA a Néprajzi Múzeum egyedülálló, interaktív közösségi tere. Itt bárki dolgozhat, tanulhat, informálódhat, kérdéseket tehet fel és válaszok után kutathat. Egy hely, ahol együtt játszhattok, ki- és felpróbálhattok dolgokat, majd fotózhattok, közösen alkothattok, de alkalmanként előadások, foglalkozások, szimpóziumok, rendezvények részesei is lehettek.  tovább
Időszaki kiállítások
2023.09.14. - 2024.06.30.
A Néprajzi Múzeum Magyarországon elsőként ad otthont Claudia Andujar brazíliai fotóművész átfogó tárlatának. A kiállítás kihagyhatatlan élmény az etnográfia, a távoli kultúrák és a kortárs fotóművészet kedvelőinek is, miközben az amazóniai esőerdők világáról is megrázó üzenetet hordoz. tovább
Állandó kiállítások
A Megérkeztünk című tárlat az elmúlt másfél évszázad múzeumi munkájának eredményeiről beszél, egyszerre mutatva be a legelső, 19. század közepi gyűjtéseket és a legújabb szerzeményeket. A kiállításba azonban nem csak ikonikus tárgyakat válogattak be a kurátorok: az itt látható több mint száz tárgy jelentős része ritkán vagy sohasem került ki a raktárból. tovább
A szamuráj és a matyó menyecske alakjai a Néprajzi Múzeum magyar és nemzetközi tárgyanyagára utalnak. Öltözeteik fő alkotóelemei a gyűjteményi munka segédeszközeiként használt nyomtatott QR-kódok és a festékszalagok, melyek a költözési folyamat végén hulladékként jelentkeztek. Újrahasznosításuk tiszteletadás a kézműves technika és a múzeumi munka előtt. tovább
A Néprajzi Múzeum egy kétszázezer darabot jócskán meghaladó tárgyhalmazt és többszázezer fényképet, rajzot, kéziratot, hanganyagot, filmet őriz. Ez a hatalmas gyűjtemény a Zoom kiállítóterében még egyfajta őskáoszként vagy az ősrobbanás állapotában jelenik meg. Az új gyűjteményi állandó kiállítás abba enged majd betekintést, hogy a káoszból miként lesz rend – vagyis hogyan alakul ki a rendszerezés és értelmezés által a múzeumgalaxis. tovább
A Kerámiatér a Néprajzi Múzeum két részből álló látványtára. A kiállítás egyik része – a bal agyféltekéhez hasonlóan – logikusan rendszerez, földrészek, fazekasközpontok és formák szerint csoportosítja a világ kerámiáit, míg a másik – akárcsak a jobb agyfélteke – hol érzéki szempontból, hol a sok rétűségük bemutatásával igyekszik felfedezni és egymáshoz kapcsolni a különböző kerámiavilágokat. tovább