A dogmatikai megfontolások (képek, szobrok, ereklyék imádásának tilalma) ellenére a legszegényebb református közösség is emelkedett lélekkel alakította Istennel való találkozásának színhelyét. Ennek köszönhetően a tapasztott falú, kicsiny, fehér templomok igen gyakran gyönyörűen festett bútorzattal készültek, a magyar ötvösség remekeit és a hazai hímzőkultúra kincseit tartogatják.

A régi diákélet hangulatát őrzik a különféle diáktársaságok, a tűzoltó diákok eszközei, a rézmetsző diákok munkái, a Kántus, az olvasó és önképző társulatok, a diáklapok szerkesztőségeinek gazdagon illusztrált dokumentumai. Tárgyak és auktor kiadások idézik az antikvitás kultuszát, az ereklyetár darabjai a nagy növendékek emlékét, köztük irodalmunk olyan jeles alakjait mint Szenci Molnár Albert, Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály, Kölcsey Ferenc, Arany János, Ady Endre, Móricz Zsigmond és Szabó Lőrinc.