Sopron város jelképe a Tűztorony. Alsó, hengeres része római falmaradványokra épült; a 13. századtól a városfalak északi kaputornyaként szolgált. Mai alakját, barokk körerkélyét és sisakját az 1676-os nagy tűzvész után kapta.

A Tűztorony őrei fontos feladatokat láttak el: figyelvén a vidéket, jelezték a tüzet, éjjel lámpással, nappal színes zászlókkal. Jelezték, ha idegen katonák, vagy idegen bort szállító szekerek közeledtek a város felé. A muzsikáláshoz is érteniük kellett, mert a városi tanáccsal kötött szerződésük szerint esküvőkön, temetéseken vagy városi mulatságokban ők szolgáltatták a talp alá valót. Trombitaszóval figyelmeztették a soproniakat az idő múlására, negyedóránként, a körerkélyről; a 16. századtól pedig ők kezelték a toronyórát is.

A kétfejű sas II. Ferdinánd király és Eleonora királyné ajándéka az 1622. évi országgyűlés és királynő koronázás emlékére. Végleges helyére, a torony tetejére, csak a nagy tűzvész után, a Lipót császár neve napjára rendezett ünnepségek során került, ekkor szólalt meg újra a megjavított óra is.

1893-ban, amikor a régi városházát lebontották, a torony alapjai is meginogtak: Sulek Frigyes építész tervei alapján a széles kapu befalazásával erősítették meg az épületet.

A torony a hűség jelképe is: az 1921. december 14-i népszavazáson Sopron és nyolc község a Magyarországhoz való tartozás mellett döntött. Ennek emlékére készült 1928-ban a barokkos kapukeret Hikisch Rezső tervei alapján. A felette elhelyezett szoborcsoport - a Hungária előtt hódoló soproniak - Kisfaludy Strobl Zsigmond alkotása.

Mai látogatóink a meredek csigalépcsők megmászása után a toronyőrök hajdani őrhelyéről, a körerkélyről gyönyörködhetnek városunk panorámájában. Érdemes megmászni a közel 200 lépcsőt.