Az arborétum világszinten jegyzett fáskert-gyűjtemény. Nem az Ős-Bakony része, hanem előrelátó emberek alkotása. A 20 hektáros arborétumot a Ciszterci Apátság alapította a Bakony fafajtáinak, lágyszárú növényeinek a megmentésére. A mai botanikus kertet ebből az egykori angolkertből alakították ki. Az arborétum a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő, Magyarország legmagasabban fekvő élőfa gyűjteménye.

Az arborétum helyén 1737-ben konvent-kert volt. 1753-ban a monostor közelében erdőirtást végeztek, ami néhány idős fát megkímélt - így megmaradt például egy ma is élő, 400 évesre becsült kocsányos tölgy. 1754-ben már megépült az angolpark virágháza - ma a Reguly Szakképző tornaterme - és az előtte, illetve az apáti lakosztály előtti területet nagy mennyiségű termőfölddel kiegyenlítették és azt tömör tégla kőkerítéssel körbekerítették. (Az imént említett kerítés vonult végig a Széchenyi, a Kertész utcán - egykori Kert utcán - és napjainkban a korabeli kerítés látható a Köztársaság úton.)

A kerten végigfutó Cuha patakot átszelő kőhíd 1759-ben épült. Az 1766-ban készült térképen még látható, hogy a mai arborétum területe a Cuha jobb és bal oldalára közel merőlegesen parcellázott terület volt. A parcellákat a Ciszterci Apátságnak örökös jobbágyságot fogadott németajkú családok művelték. A kert híres hársfasorát 1809-ben telepítették. A parkot átszelő Cuha pataknak 1855-ben új medret ástak, a meglévő, régi tóban kis szigetet hoztak létre. Ekkor épült a filagória is.

Az arborétum területe napjainkra a Magyarország területéről begyűjtött fafajokon és egyéb növényeken kívül, a világ öt kontinenséről származó olyan fás- és lágyszárú növények gyűjteménye, amelyek a Magas-Bakony 400 m tengerszint feletti mikroklímájában jól érzik magukat. Az arborétumban mintegy 600 fa-, és cserjefaj, illetve fajta található, melyekből 70 tűlevelű. A fás növények 80%-a lombhullató fa- és cserjefajokhoz tartozik. Legértékesebb és fajokban leggazdagabb a juhargyűjtemény, melyből mintegy 30 faj és változat fordul elő.

Az arborétum boltjában több kiadványt, ismertetőt vehet a kezébe a látogató, amelyből részletesen megismerkedhet az arborétum történetével, a látható növények fajtájával, eredeti élőhelyével. Érdekes építménye az arborétumnak a filagória, ahol kamarahangversenyeket szerveztek már a 1930-as években a hagyomány az ismeretében az 1950-es, az 1990-es években. A park központjában, egy hársfacsoport árnyékában Békefi Remig apátúr, művelődéstörténész 1934-ben alapított kegyeleti emlékhelye látható. A közelmúltban avattak fel egy több négyzetméteres digitális térképet, mellyel a látogatók az egyes növényfajok helyéről tájékozódhatnak. Kevesen tudják, hogy I. András királyunk Zircen halt meg, melynek a 2005-ben felavatott szobor állít méltó emléket.

A Madarak és Fák napját minden évben természetvédelmi akadályversennyel ünnepli meg a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság. Az arborétumot szakvezetővel is megtekinthetik a látogatók, előzetes jelentkezés alapján.