Az idén októberben volt 400 éve, hogy Bethlen Gábort Erdély fejedelmévé választotta a kolozsvári országgyűlés. A Magyar Nemzeti Múzeum időszaki kiállítással tiszteleg e különös személyiségű uralkodó emléke előtt.

A tárlat fókuszában Bethlen fejedelmi méltósága, keménykezű, európai szintű politikusi mivolta, valamint az uralkodó magánélete, a döntések mögött húzódó töprengő, hányatott sorsú ember áll.

Bethlent trónra kerülésekor egy lerombolt ország, kiürült államkassza, meghasonlott politikusgárda, nemzeti bizonytalanság, és egy, az egész kontinenst átfogó, hatalmi és gazdasági válság várta. Mit tett az új uralkodó? Miként stabilizálta Erdély politikai és gazdasági helyzetét? Mitől nevezheti az utókor szellemi, kulturális és politikai „aranykornak" a trónon töltött tizenhét évet? Miért lehetséges, hogy a kiemelkedő politikai tehetséget és az uralkodói erényeket – a kortársak és a kései értelmezők mégis eltérően ítélik meg?

Ki volt valójában Bethlen Gábor? A Török Birodalom vazallusa vagy nagy formátumú, sokoldalú politikus? Ezekre a kérdésekre kereshetjük a választ a Nemzeti Múzeum most nyíló kiállításán.

A digitális alkalmazások, szokatlan, elgondolkodtató installációk mellett naplók, visszaemlékezések, tudósítások, követjelentések, gúnyiratok, politikai és magánlevelek rajzolják meg a plasztikus, harcban érett uralkodó kettősen megítélt politikai, és magánéleti képét is.