Múzeum - Magyar Nemzeti Múzeum

A múzeum alapítása egybeesett a magyar történelem jelentős korszak-váltásával, az újkori nemzeti öntudat kialakulásának és a polgári szabadságeszmék elterjedésének időszakával. 1802-ben gróf Széchényi Ferenc, a művelt arisztokrata I. Ferenc császárhoz fordult engedélyért, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének.

Programok

A fényességes padisah árnyékában – megelevenedő Aranykor

A Magyar Nemzeti Múzeumban életre kel a török hódoltság idejének magyar történelme. Az élő interpretációs programon megelevenedett korabeli személyek és tárlatvezetők kalauzolják végig a látogatókat a három részre szakadt ország mindennapjain: beavatnak a városi élet titkaiba, mesélnek a hadi események küzdelmeiről, bemutatják a korabeli divatot és zenét.

MNM-kiskör-út: Palotanegyedi felfedező séta a múzeum körül

A múzeum programkínálata kiszínesedett. Egyik legfontosabb újításunk – a Múzeum remek térbeli elhelyezkedésének köszönhetően – egy kis pesti, palotanegyedi séta. Várostörténeti és múzeumtörténeti érdekességeket tartalmazó sétáinkra – előzetes egyeztetéssel – osztályok jelentkezését is várjuk.

100/100 – 100 évek 100 percben – Kalandozás a múzeumban pincétől a padlásig

programok

Állandó kiállítások

Tanulmány Raktár

Tanulmány Raktár néven, ebben a különleges - a nagyközönség elől legtöbbször elzárt - teremben a kerámia-, üveg- és porcelángyűjteményünk kiemelkedő darabjait mutatjuk be ingyenes vezetések keretében (csak a belépőjegyet kell megváltani) adott időpontokban.

Lapidárium - római kőtár

A kiállítás a múzeum nemzetközileg is számon tartott gazdag gyűjteményéből a legjellemzőbb kőemlék típusokat mutatja be: urnatartó kőedényt, sírköveket, szarkofágokat, kis, templom formájú síremlékek elemeit, isteneknek szentelt fogadalmi oltárokat és építkezéseket megörökítő feliratokat.

Koronázási palást

A palást eredetileg harang alakú, zárt miseruha volt, amelyet később alakítottak át palásttá. A ráhímzett donációs felirat szerint Szent István király (997-1038) és Gizella királyné készíttette és ajándékozta 1031-ben a székesfehérvári Szűz Mária-egyháznak. Alapanyaga rozettamintás bizánci selyem, amelyet csaknem teljesen beborít az aranyszállal hímzett díszítés.

Nőnek való vidék?

A középkor hajnalán, amikor különböző eredetű és kultúrájú népek váltották egymást a Kárpát-medencében, az írott források elsősorban a férfiak világáról, a háborúskodásokról emlékeztek meg, a nők csaknem teljesen láthatatlanok maradtak. Régészetileg azonban sokszor éppen a nők sírjai azok, amelyek látványosabbak, gazdagabbak és színesebbek, mint a férfiak temetkezései.

további kiállítások