Péreli Zsuzsa gyűjtő nemcsak ócskapiacokon gyűjtött, de számtalan kis falu megszámlálhatatlan padlását kutatta föl: az ott talált régi tárgyak, fotók inspirálták, vigasztalták, és persze adtak erőt neki az alkotáshoz.

Padlástörténelem: nemcsak egy grafika címe, hanem annak a művészi látásmódnak is a "vezérfonala", amelyet Péreli képvisel. Személyes és közösségi történelmünk, hagyományaink inspirálják, elgondolkodtatják és alkotásra sarkalják őt. Egy régi fénykép, a fényképen álló alak - legyen az egyszerű katona, parasztasszony, városi polgár vagy híres színésznő -, egy száz éves parasztház, egy hajdan volt tárgy, egy történelmi személyiség nemcsak "modell" a művésznek. Ő lesz a kiválasztott, ő adja tovább mindazt, ami a megsárgult papírról, a fényképen látható arcról, a fa erezetéből, a történelmi pillanat eksztázisából misztifikálódik, "üzen" a ma emberének.

Kiállított műveiben az érzékeny, a válaszokat kereső művészt fedezhetjük fel - legyen szó akár az őrségi falujárásoknak emléket állító kárpitokról (Három testvér, Egy kercaszomori búcsú emlékére, Felsőszenterzsébeti üdvözlet), amelyekben az elmúlás, egy életmód, egy világlátás, vagy éppen egy parasztház megsemmisülésének története jelenik meg. A kiállítást egyik meghatározó, de Péreli életművében is középpontban álló alkotás az 1996-os Himnusz, amely nemcsak a nemzeti imádság sorait eleveníti meg, de Péreli életművét is: azt, hogy földi létünknek van, kell hogy legyen "felsőbbrendű értelme és perspektívája".

Péreli Zsuzsa már "megszőtte" az élet mindkét arcát, a munkában megöregedettet és a gyermekkor ártatlanságát egyaránt. Az a fajta képalkotás, amely a textilművészetet, a fonalszálból készülő képet jellemzi a sokoldalúság, a megtervezettség, a szisztematikus munka, a sokrétű szín és anyag felhasználás művészete. A kárpitművészet a legmegfontoltabb műfajok egyike, rögtönzésre, hirtelen ötlettől vezérelt, hatásos gesztusokra nem ad lehetőséget; valamint a technika jellegzetességéből fakadóan az alkotás folyamata meglehetősen munka- és időigényes. Frank János műtörténész szerint "a gobelin szinonimája Péreli Zsuzsa. Viszont Péreli szinonimája nem csak a gobelin, hiszen dolgozik ő más technikával is"...

Péreli Zsuzsa "Padlástörténelem" című kiállítása a szentendrei Skanzen Észak-magyarországi falu tájegységének impozáns épületében, a többszintes uradalmi magtárban tekinthető meg.