Eseménynaptár
2022. december
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2022.12.08. - 2022.12.08.
Szeged
2022.12.08. - 2023.04.06.
Budapest
2022.12.08. - 2023.04.02.
Budapest
2022.12.07. - 2022.12.07.
Veszprém
2022.12.07. - 2023.03.19.
Budapest
2022.11.30. - 2022.11.30.
Hódmezővásárhely
2022.11.30. - 2023.05.31.
Budapest
2022.11.26. - 2022.11.26.
Debrecen
2022.11.26. - 2023.03.26.
Tatabánya
2022.11.26. - 2022.12.18.
Kecskemét
2022.11.24. - 2023.01.10.
Sepsiszentgyörgy
2022.11.24. - 2023.01.15.
Budapest
2022.11.23. - 2022.11.23.
Budapest
2022.11.21. - 2022.11.25.
Paks
2022.11.19. - 2023.06.04.
Kecskemét
2022.11.18. - 2023.03.05.
Kecskemét
2022.11.13. - 2022.11.13.
Budapest
2022.11.13. - 2022.11.13.
Gödöllő
2022.11.13. - 2022.11.13.
Budapest
2022.11.13. - 2022.11.13.
Budapest
Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ - Budapest
Cím: 1065, Budapest Nagymező utca 8.
Nyitva tartás: K-P 14-19, Szo-V 11-19
2022.10.22. - 2022.12.23.
fotóművészet, időszaki kiállítás, képzőművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Mi az a rejtélyes és megmagyarázhatatlan kapocs, ami összeköti az összes élő személyiségét egy életen át? Dezső Tamás az összes élő – köztük az ember – önazonosságát vizsgálja Hipotézis: Levél minden című munkájában. Bemutatott alkotásai heterogén együttessé állnak össze, nagy távolságból indítanak, és egészen a mikroszkopikus közelségig vezetnek el bennünket: a milliónyi levélből grafikai részletességgel kirajzolódó erdő távlati képétől a felnagyított levél felületének legapróbb részletéig.
Tamás Dezső Garden híres
„Hihetetlen érzékkel talál festői rendet és szépséget az elcsúfított világban” – írták korábban Dezső Tamás fotográfusról, aki a fényképezést autodidakta módon sajátította el. A San Franciscó-i Robert Koch Gallery és a londoni The Photographers' Gallery képviseli. Munkáit világszerte kiállították, és többek között a TIME, a The New York Times, a National Geographic, a Le Monde Magazine, a The Sunday Times és a The British Journal of Photography is publikálta képeit. 2015-ben Notes for an Epilogue (Feljegyzések egy epilógushoz) címmel jelent meg fotókönyve a német Hatje Cantz kiadó gondozásában, majd ezután átmenetileg abbahagyta a fényképezést. Filozófiát kezdett olvasni, tanulni. A Hipotézis: Levél minden „ennek a tanulási folyamatnak a része, gondolatkísérletek halmaza, amiben használom a fotót is” – mesélte egy interjúban.

Fizikailag állandó változásban vagyunk: a többi élőlényhez hasonlóan az ember testének szinte valamennyi molekulája folyamatosan újakra cserélődik. Intellektuálisan is állandó átalakulásban vagyunk: gondolkodásmódunk egész életünk során változik. Miben áll mégis az identitás? Hogyan nevezhetjük magunkat mindvégig egy és ugyanazon személynek mindezen változások ellenére? Tíz- és ötvenéves önmagunk közt több a különbség, mint a hasonlóság. Egy mag és az abból kinőtt, terebélyes fa között látszólag semmi közös nincs, mégis ugyanarról az élő szervezetről beszélünk.

Az identitás kérdését körüljárva Dezső Tamás az emberi létezés metaforáját a növényekben találja meg, amelyek ugyanabból az anyagból és hasonló struktúrákból épülnek fel, mint mi. Egy erdő folyamatosan változik, milliónyi átalakuláson megy keresztül – a levelek kicserélődnek, az erdőt alkotó egyes fák jellemzően csak pár száz évig élnek –, ennek ellenére akár évmilliókon át ugyanarról az erdőről beszélünk, miközben kizárólag a helyszín változatlan. Hogyan beszélhetnénk ugyanarról az erdőről, ha az évszázadok során az azt alkotó elemek az utolsó molekulákig már számtalanszor lecserélődtek?

A növények identitását megszállottan kutató Johann Wolfgang von Goethét idézi a kiállítás címe, aki utazásai során naplójában így fogalmazott: „Hipotézis: levél minden, és ez az egyszerűség a legnagyobb sokféleséget teszi lehetővé.” „Dezső Tamás munkája gondolatkísérletek gyűjteménye, amelyben az identitás problematikájának értelmezése során hangsúlyosan vetődik fel, hogy lehetséges-e a növényi létformákat évezredekig marginalizáló antropocentrikus álláspontot áthangolni. Miért tűnik számunkra annyira ismeretlennek és idegennek a minket állandóan körülvevő, sok százmillió éves növényi létezés? Miközben létkérdéssé vált az önkényes, emberközpontú osztályozás teljes körű felszámolása, vajon lehetséges-e a növények radikális másságának megértése, ismerve a másság megértésének reménytelenségét ember és ember között?” – emeli ki Virágvölgyi István, kurátor.

Az ökológiai válság kapcsán elengedhetetlenné vált, hogy a növényeket jelentőségüknek megfelelően kezeljük, és a folyamatosan mélyülő megkésettség gyötrő érzése mellett komoly erőfeszítéseket tegyünk annak érdekében, hogy az emberi identitás mellett a törékeny növényi létezés kérdéseit is megértsük. És nem pusztán azért, mert tőlük függ és rajtuk múlik a saját létezésünk.