Eseménynaptár
2019. szeptember
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
2019.09.18. - 2019.09.18.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.18. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.17. - 2019.12.10.
Székesfehérvár
2019.09.15. - 2019.09.29.
Veszprém
2019.09.13. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.13. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.13. - 2019.10.16.
Dunaújváros
2019.09.12. - 2019.10.03.
Budapest
2019.09.11. - 2019.10.13.
Budapest
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
Új Budapest Galéria - Budapest
Cím: 1056, Budapest Bálna-Budapest, Fővám tér 11-12.
Telefonszám: (1) 426-4714
Nyitva tartás: K-V 10-18
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2003.03.20. - 2003.04.21.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
1000 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
500 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
500 HUF
/ fő
A budai várkert Duna parti szakaszát lezáró, Ybl Miklós által tervezett loggiasorból kialakított épületegyüttes 1879-re épült fel, máig meghatározó funkciója pedig Stróbl Alajos műtermének kialakításával, 1883-ban vette kezdetét. A Várkert bazár az évtizedek során, a rövid kereskedelmi funkciót követően, rövidebb időszakokra helyt adott a Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának, majd egy festőiskolának, 1961 és '84 között pedig a teraszon Ifjúsági Park néven nyári szórakozóhely működött, Budapest lakói számára azonban többnyire mégis a műteremsorról ismert.

A budai várpalota és a legjelentősebb fővárosi középületek díszítőszobrai, a pozsonyi Mária Terézia szobor és a kolozsvári Mátyás emlékmű mellett ezekben a műtermekben született számos - a budapesti városképet is meghatározó, ma már klasszikus - alkotás, többek között a Múzeum-kert Arany János szobra, a városligeti Anonymus szobor, és a Bem-szobor.

Stróbl Alajost követően százhúsz éven át szobrászok generációi dolgoztak itt. Volt, aki csak néhány esztendeig, saját műterme felépüléséig, mint Stróbl, Fadrusz, Ligeti Miklós vagy Pásztor János, többen azonban évtizedeken át, mint Damkó József, Berán Lajos, Füredi Richárd, Istók János, vagy a közelmúltban Huszár Imre és Vilt Tibor. Jóllehet, az itt alkotó művészek némelyike számára nem ritkán lakóhelyül is szolgált a műterem, elsősorban azonban szakmai élettér volt a Várbazár. Olyan folyamatosan alakuló és változó szellemi közeg, amelyben az iskolateremtés szándéka soha fel sem merült, s az alkotók az egymásra utaltság alkalmi kényszerűségei között is megtarthatták autonómiájukat. A szabad gondolkodás, a nyitottság és kollegialitás légköre a legnehezebb időkben is képes volt társaságot teremteni, ahol a másutt dolgozó szobrászkollegák mellett szívesen megfordult többek között Tersánszky Józsi Jenő, Berda József, Dávid Károly, Ferenczy Béni, Kodály Zoltán, Pilinszky János.

Emléküket még őrzik azok, akik napjainkban kényszerültek elhagyni műtermeiket, mint Garami László, Gáti Gábor, Gulyás Gyula, Kalmár János, Kampfl József, László Péter, ifj. Marosán László, Mátyássy László, Nagy Géza, Nyírő Gyula, ifj. Pál Mihály, Rátonyi József, Stössel Nánda, Szathmáry Gyöngyi, Szilágyi Bernadett, Szöllőssy Enikő, Tóth Júlia, Varga Imre és Vigh Tamás. A műtermek bezárása nemcsak a szobrász-társadalom számára veszteség, hanem a város is elveszíti egy különös hangulatú színfoltját. A Budapest Galéria kiállítása a műtermeket elhagyó művészek egy-egy alkotásának és a Várbazári műteremsor történetének bemutatásával adózik e sajátos "művésztelep" emlékének.