Eseménynaptár
2018. február
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
1
2
3
4
2018.02.17. - 2018.02.17.
Budapest
2018.02.17. - 2018.02.17.
Tatabánya
2018.02.17. - 2018.02.17.
Budapest
2018.02.17. - 2018.02.17.
Veszprém
2018.02.17. - 2018.02.17.
Budapest
2018.02.17. - 2018.05.27.
Budapest
2018.02.16. - 2018.02.16.
Budapest
2018.02.16. - 2018.02.16.
Budapest
2018.02.16. - 2018.04.29.
Veszprém
2018.02.16. - 2018.03.18.
Budapest
2018.02.16. - 2018.03.14.
Budapest
2018.02.16. - 2018.03.14.
Kecskemét
2018.02.16. - 2018.03.16.
Budapest
2018.02.16. - 2018.02.16.
Veszprém
2018.02.15. - 2018.02.15.
Dunaújváros
2018.02.15. - 2018.03.15.
Budapest
2018.02.06. - 2018.11.01.
Budapest
2018.02.03. - 2018.02.28.
Budapest
2018.01.29. - 2018.02.11.
Budapest
Koszta József Múzeum - Szentes
A szentesi Koszta József Múzeum főbejárata
Cím: 6600, Szentes Kossuth tér 1.
Telefonszám: (30) 605-4680
Nyitva tartás: K-P 9-15, Szo 10-16
Kutatóknak: K 8-12
állandó kiállítás, evangélikus, református, római katolikus, történet, vallások, vallástörténet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
600 HUF
Belépő diákoknak
300 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(10 főtől)
200 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
300 HUF
Belépő családoknak
(2 felnőtt + 3 gyermek)
1200 HUF
/ család
Programjegy diákoknak
(Múzeumpedagógiai foglalkozásra)
250 HUF
Programjegy diákoknak
(Múzeumpedagógiai foglalkozásra, bérlettel nem rendelkezőknek)
350 HUF
Tárlatvezetés magyar nyelven
3500 HUF
Fotó
1500 HUF
Videó
1500 HUF
A folyosón rendezett kiállítás két nagy tematikai egység köré szerveződik. A város településszerkezetében bekövetkezett változások ismertetését követően bemutatja a városrészek sokszínű világát, majd egy szentesi ház helyiségeit járhatjuk végig képzeletben. Szentes bel- és külterülete az Alföld mezővárosaihoz hasonló képet mutatott a 20. század utolsó néhány évtizedéig, amikor is döntő változások következtek be nemcsak a település szerkezetében, hanem külső megjelenésében is.

A városrészek sajátos színfoltját jelentették a mezővárosi életnek, hiszen gyakran eltérő vallású és vagyoni helyzetű népességnek nyújtottak otthont. A felekezeti különbségek a lakóhely szerinti elkülönüléssel párosulva sok esetben sajátos kisközösségekké szervezték az egyébként egységesnek tűnő helyi társadalmat. A Felsőpárton zömében református, a Kisérben katolikus családok éltek, az Alsópárt vallási szempontból vegyes lakosságú volt.

A két világháború között a népesség növekedésével újabb városrészek jöttek létre, amelyeket munkástelepeknek neveztek. A 18-19. század folyamán a település határában tanyák épültek, ahova a családok egy része ki is költözött. Szentes lakossága a 17. század folyamán tért át a református hitre, a katolikusok beköltözése a 18. században indult meg a Harruckern család kezdeményezésére.

Az első evangélikusok a 18. század közepén tűnnek fel, számuk azonban nem volt jelentős. A görögök a mai Észak-Görögország területéről érkeztek a városba. 1784-ben megalakították önálló egyházközségüket, templomukat 1786. december 8-án szentelték fel. A zsidók a görögökhöz hasonlóan fontos szerepet játszottak a kereskedelemben, hiszen kocsmákat, vendéglőket üzemeltettek, a rév, a vám, a halászati és a vadászati jog haszonbérlésével foglalkoztak.