2020.04.28.
Koszta József Múzeum

COVID-19 tesztet végeztek a Koszta József Múzeumban

2020.07.05.
Debreceni Művelődési Központ

Flashmobbal emlékeztek meg Trianon 100. évfordulójára

2020.07.03.
Havanna Kiállítóhely és Múzeumi Foglalkoztató

Ideiglenesen bezárt az intézmény

2020.07.03.
Magyar Nemzeti Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeum ásatása a regéci várban

2020.07.03.
Déri Múzeum

Mit rejt a város szövete?

2020.07.02.
Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ

Július 7-től a Capa Központ összes kiállítása látogatható

2020.07.02.
Erkel Ferenc Múzeum

Ismét nyitva a gyulai kiállítóhelyek

2020.07.02.
Hatvany Lajos Múzeum

A zöldhasú takácsok

2020.07.02.
Janus Pannonius Múzeum

A nagy háború - egy hadifogoly naplójából

Koszta József Múzeum - Szentes
A szentesi Koszta József Múzeum főbejárata
Cím: 6600, Szentes Kossuth tér 1.
Telefonszám: (30) 605-4680
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
állandó kiállítás, evangélikus, református, római katolikus, történet, vallások, vallástörténet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Csoportos belépő
(15 főtől)
500 HUF
/ fő
Belépő felnőtteknek
1500 HUF
Belépő felnőtteknek
(Szentesi lakhellyel rendelkezőknek)
1000 HUF
Belépő diákoknak
1200 HUF
Belépő diákoknak
(Szentesi lakhellyel rendelkezőknek)
600 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
1200 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(Szentesi lakhellyel rendelkezőknek)
600 HUF
Belépő családoknak
(2 felnőtt + 3 gyermek)
4800 HUF
/ család
Programjegy
(Múzeumpedagógiai foglalkozásra)
250 HUF
Programjegy
(Múzeumpedagógiai foglalkozásra, bérlettel nem rendelkezőknek)
450 HUF
Tárlatvezetés magyar nyelven
3500 HUF
Fotó
500 HUF
Videó
500 HUF
A folyosón rendezett kiállítás két nagy tematikai egység köré szerveződik. A város településszerkezetében bekövetkezett változások ismertetését követően bemutatja a városrészek sokszínű világát, majd egy szentesi ház helyiségeit járhatjuk végig képzeletben. Szentes bel- és külterülete az Alföld mezővárosaihoz hasonló képet mutatott a 20. század utolsó néhány évtizedéig, amikor is döntő változások következtek be nemcsak a település szerkezetében, hanem külső megjelenésében is.

A városrészek sajátos színfoltját jelentették a mezővárosi életnek, hiszen gyakran eltérő vallású és vagyoni helyzetű népességnek nyújtottak otthont. A felekezeti különbségek a lakóhely szerinti elkülönüléssel párosulva sok esetben sajátos kisközösségekké szervezték az egyébként egységesnek tűnő helyi társadalmat. A Felsőpárton zömében református, a Kisérben katolikus családok éltek, az Alsópárt vallási szempontból vegyes lakosságú volt.

A két világháború között a népesség növekedésével újabb városrészek jöttek létre, amelyeket munkástelepeknek neveztek. A 18-19. század folyamán a település határában tanyák épültek, ahova a családok egy része ki is költözött. Szentes lakossága a 17. század folyamán tért át a református hitre, a katolikusok beköltözése a 18. században indult meg a Harruckern család kezdeményezésére.

Az első evangélikusok a 18. század közepén tűnnek fel, számuk azonban nem volt jelentős. A görögök a mai Észak-Görögország területéről érkeztek a városba. 1784-ben megalakították önálló egyházközségüket, templomukat 1786. december 8-án szentelték fel. A zsidók a görögökhöz hasonlóan fontos szerepet játszottak a kereskedelemben, hiszen kocsmákat, vendéglőket üzemeltettek, a rév, a vám, a halászati és a vadászati jog haszonbérlésével foglalkoztak.