Eseménynaptár
2019. december
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
2019.12.10. - 2019.12.10.
Budapest
2019.12.09. - 2020.10.31.
Budapest
2019.12.05. - 2020.01.26.
Hódmezővásárhely
2019.12.04. - 2019.12.04.
Kápolnásnyék
2019.11.27. - 2019.11.27.
Baja - Szentistván
2019.11.27. - 2019.11.27.
Budapest
2019.11.27. - 2020.01.15.
Budapest
2019.11.26. - 2019.11.27.
Budapest
2019.11.19. - 2020.01.15.
Hódmezővásárhely
2019.11.08. - 2020.04.05.
Budapest
2019.11.08. - 2019.12.20.
Székesfehérvár
2019.11.05. - 2019.12.07.
Budapest
2019.10.16. - 2019.11.18.
Budapest
2019.10.12. - 2020.02.12.
Veszprém
2019.10.05. - 2019.11.30.
Hódmezővásárhely
2019.09.28. - 2020.01.15.
Győr
2019.09.17. - 2019.12.10.
Székesfehérvár
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1146, Budapest Városliget, Vajdahunyadvár
Telefonszám: (1) 363-1117
Nyitva tartás: III.1-X.31.: K-V 10-17
XI.1-II.28.: K-P 10-16, Szo-V 10-17
agrártörténet, állandó kiállítás, állattenyésztés, gazdaság, gazdaságtörténet, mezőgazdaság, növénytermesztés, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Egyéni belépő
(Kaputorony)
300 HUF
Egyéni belépő
(Apostolok tornya)
600 HUF
Belépő felnőtteknek
1600 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
(Apostolok tornya, 10 fő felett)
500 HUF
Belépő diákoknak
800 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
800 HUF
Egyéni kombinált belépő felnőtteknek
(Múzeum + Kaputorony + Apostolok tornya)
2100 HUF
Egyéni kombinált belépő diákoknak
(Múzeum + Kaputorony + Apostolok tornya)
1300 HUF
Egyéni kombinált belépő nyugdíjasoknak
(Múzeum + Kaputorony + Apostolok tornya)
1300 HUF
Tárlatvezetés magyar nyelven felnőtteknek
5000 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés magyar nyelven diákoknak
(25 főig)
3000 HUF
/ csoport
Csoportos tárlatvezetés idegen nyelven
(25 főig)
8000 HUF
/ csoport
A kiállítás a magyar mezőgazdaság teljes történetét kívánja bemutatni az élelemtermelés kezdeteitől, vagyis az újkőkortól egészen napjainkig, az Európai Unióhoz való csatlakozásig. Ez hatalmas, mintegy 8000 éves fejlődést átfogó vállalkozás. 2005-ben a legrégebbi időszakok mezőgazdaságának történetét mutattuk be a magyar államalapításig.

Első terem:
A Kárpát-medence területén, a magyar honfoglalást megelőző periódus azt kívánja bizonyítani, hogy későbbi hazánk földje Európa legrégebbi mezőgazdasági területei közé tartozik. A kiállítás hangsúlyozza a mezőgazdaság fejlődését meghatározó újításokat. Ilyennek számítottak például az egyszerű, de hatékony talajművelő eszközök.

Második terem:
A magyar honfoglalás először teremtette meg azt a lehetőséget, hogy a Kárpát-medence egész területén egységes gazdasági rendszer jöjjön létre. A honfoglalók útvonalát a földművelés különböző elemeinek megismerését hangsúlyozva érkezünk el a félnomád, majd a letelepült életmód bemutatásához a kora Árpád-korban.

Harmadik terem:
Az Árpád-kori falusi élet és az eszközhasználat bemutatása a régész rekonstrukciós munkáját is feltételezi a korabeli épületek és lakosaik mindennapi tevékenységét dokumentálva. A 3. terem Árpád-kori részében régészeti feltárás alapján készült falusi környezetet mutatunk be. Esetünkben a honfoglalás kori terem üvegpadló alatti része és az Árpád-kori falusi környezet rekonstrukció összetartozik. Az üvegpadló alatti rész a feltárás körülményeit szemlélteti, ahonnan használható adatok nyerhetők a rekonstrukciókhoz. Eredeti nagyságukban egy lakóházat, egy kemencét és néhány használati tárgyat tárunk a látogatók elé Esztergom - Zsidód régészeti feltárásai alapján.

Magyarországon a késő középkorban felgyorsult az agrárfejlődés a technikai és a technológiai újítások következtében. A gazdálkodásba bekapcsolták a korábban ritkán lakott, erdős területeket is. A jogilag egységessé vált jobbágyság gazdasági helyzete kedvezőbbé vált.

A 16. század első harmadára esett Magyarország bekapcsolódása a kora újkori világgazdaságba. 16. század második felében az agrártermékek kivitele növekedett. Legjelentősebb exportunk ebben az időben a szarvasmarha és a bor volt. Ennek bemutatására szolgálnak a teremben elhelyezett grafikák és műtárgyak. A török-magyar kölcsönösen érvényesülő gazdasági és kulturális hatásokat jól érzékeltetik az ásatásokból előkerült munkaeszközök és egyéb leletanyagok. A kiállításban szereplő a földművelő eszközök, így az ekék, a szántóföldi művelés súlyának növekedését jelzik.
Múzeumi órák
6 - 18 éveseknek
Múzeumpedagógiai foglalkozás
A kalandozó hadjáratok kudarca után (honfoglalás: 896) a lovasnomád, harcos népből letelepedett, békés de saját határait megvédeni képes néppé vált a magyarság és a környező királysághoz (Államalapítás: Géza fejedelem, Szent István...) hasonló államformát alakított ki. Ismerkedünk az agyagtapasztással készült alföldi lakóházzal, (XV. század) mely a középkori paraszti lakáskultúra legkorszerűbb megoldása. tovább
6 - 18 éveseknek
Ismerkedünk a honfoglaló magyarok ősi szálláshelyével a kazah nemezsátorral: a tér beosztásával, a női és férfi oldal használati tárgyaival, öltözékükkel az "oltár" elhelyezkedésével és a jelképeivel (égig érő fa: életfa vagy világfa). Az ősmagyarok hitvilágával (testlelkek, szabadlelkek és álomlelkek). A rovásírás technikájával és alkalmazásával. tovább